Patthelyzet az izraeli parlamentben

Patthelyzet alakult ki az új izraeli törvényhozásban, miután a kneszet jobb- és baloldali tömbjéhez tartozó pártok egyenlő számú mandátumra tettek szert az előrehozott választásokon - közölte szerdán a központi választási bizottság.

A testület internetes oldalán a voksok 99,5 százaléka alapján közzétett legfrissebb adatok szerint a jobboldali és vallásos pártok tömbje - amelynek élén Benjámin Netanjahu kormányfő Likud-Jiszráél Béténu választási koalíciója áll - ugyanúgy 60 mandátumot szerzett a 120 tagú kneszetben, mint a baloldali, centrum- és arab pártok tömbje. A központi választási bizottság csütörtök reggelre fejezi be a katonák és a külföldön szavazók összesen mintegy 230 ezer szavazatának összeszámlálását, de az izraeli 10-es tévécsatorna szerint már nem valószínű, hogy a kialakult kép lényegesen módosulna.

Korábban úgy tűnt, hogy a kormányzó Benjámin Netanjahu vezette jobboldali pártszövetség jóval kevesebb mandátumot szerzett, mint amire számítani lehetett, de így is kis többsége van a kneszetben, miközben a baloldal jelentősen megerősödött. Az így előállt helyzetben kulcsszerephez juthat a következő kormánykoalíció megalakításában a meglepetésre második helyen végzett új párt, a centrista Jes Atíd (Van jövő) - vélekednek az izraeli médiában megszólaltatott szakértők.

Parlamenti erősorrend

A legnagyobb erő a Netanjahu vezette Likud-Jiszráél Béténu választási pártszövetség lett 31 képviselői hellyel a 120 tagú parlamentben, de a jobb és a baloldal kiegyenlítődött erőviszonyai miatt az eddigi miniszterelnök csakis egy centrum- vagy baloldali párt bevonásával alakíthat ki kormányképes koalíciót.

Második helyen a baloldali blokkhoz sorolt Jes Atíd végzett, 19 mandátummal. A párt "szektoriális pártként" hirdette magát, s azt ígérte, hogy a nem vallásos középosztály érdekeit fogja képviselni. Ennek érdekében kampányukban pragmatikus lépéseket követeltek a palesztinokkal és ciszjordániai építkezésekkel kapcsolatban. Ez megkérdőjelezi részvételüket egy telepeseket támogató koalícióban.

A harmadik legnagyobb párt 15 parlamenti hellyel a szociáldemokrata Munkapárt lett. Seli Jehimovics pártelnök a Munkapárt éjszakai tel-avivi nagygyűlésén az exit pollok ismeretében ismét azt hangoztatta: pártja nem vesz részt Netanjahu vezette koalícióban.

Az ultraortodox keleti vallásosokat tömörítő Sasz párt és a telepeseket támogató vallásos-nacionalista Habájt Hajehudi (Zsidó Otthon) 11-11 mandátumot kapott a választóktól. Az ultraortodox askenáziak vallásos pártja 7 helyet szerzett, Cipi Livni volt külügyminiszter Tnua (Mozgalom) nevű új, centrista pártja 6-ot, akárcsak a balliberális Merec párt (6).

Együtt 12 helye lesz három arab pártnak, és - a még nem végleges eredmények alapján - átlépte a kétszázalékos bejutási küszöböt az előző, 2009-es parlamenti választáson legtöbb szavazatot szerző Kadima párt, amely ezzel 2-3 mandátumhoz juthat.

Kit bíz meg az államfő?

A törvények szerint az államfő, Simon Peresz azt a politikust kéri fel kormányalakításra, akinek pártját a legesélyesebbnek látja egy szilárd koalíció megteremtésére. Az izraeli 10-es csatornán az elnöki hivatal képviselője azt mondta, hogy Peresz a jövő héten kezdi meg egyeztetéseit a pártelnökökkel.

Az izraeli televízió szakértői szerint Benjámin Netanjahu felkérése a legvalószínűbb, de elméletileg az is elképzelhető, hogy Simon Peresz a megbeszélések után Jair Lapidot, a Jes Atíd párt vezetőjét tekinti esélyesebbnek egy kormányképes koalíció megteremtésére.