Évente 26 tonna gyémántot bányásznak, ez kevés.

Több gyémántra lenne szükség, mint amennyit bányásznak, ezért a gyémánt ára folyamatosan nő. A legdrágább gyémánt 18 milliárd forintot ér. Az orosz föld köpi ki magából a legtöbb gyémántot.

A világ gyémántbányái nem lesznek képesek kielégíteni az egyre növekvő keresletet a következő években, ami a drágakő árának emelkedéséhez vezethet - közölte a nemesfém-befektetésekkel foglalkozó Conclude Befektetési Zrt.

Egy friss elemzés úgy becsüli, a gyémántkereslet 2023-ig évente 5,1 százalékkal emelkedhet, ezzel szemben a kínálat csak 2 százalékkal. A világ gyémántbányászata amúgy már évek óta csökken. Míg 2004-ben 159 millió karát volt (1 karát=200 milligramm, így a 159 millió karát 32 tonna gyémántot jelent), addig 2012-ben már csak közel 128 millió karát, vagyis csaknem 26 tonna. Ennek oka, hogy a meglévő bányák kitermelése egyre kevésbé gazdaságos, új projektek beindításának pedig kicsi az esélye. Az új bányák feltárása ugyanis egyre költségesebb, jelenleg projektenként meghaladja az 1 milliárd dollárt, vagyis a 220 milliárd forintot.

Az első gyémántokat időszámítás előtt a IX. században találták meg a mai India területén, mely egészen a XVIII. század közepéig a világ egyetlen gyémántlelőhelye volt. Akkor, a XVIII. században azonban Brazíliában is találtak gyémántot, és rövid időn belül e dél-amerikai ország vált a világ első számú termelőjévé. Dél-Afrikában az 1870-es években indult meg a bányászat, miután felfedezték a gyémántban gazdag kimberlit és lamproit tartalmú kürtőket. Ezt követően Dél-Afrika vált a világ első számú gyémánttermelőjévé, ám pozíciója fokozatosan romlott, 2012 végén már csak a gyémánttermelés 5,5 százalékát adta.

Tavaly az első helyet Oroszország foglalta el ( a kitermelés 27 százalékával), utána három afrikai ország - a Kongói Demokratikus Köztársaság (17 százalék), Botswana (16 százalék) és Zimbabwe (9 százalék) - következett, valamint Kanada (8 százalékkal) állt az ötödik helyen.

Az elemzés szerint azzal párhuzamosan, hogy egyre tehetősebbé váltak a fejlődő és feltörekvő országok - mindenekelőtt Kína és India -, s a gyémánt iránti keresletük ugrásszerűen megnőtt, a drágakő eladásai is megugrottak. Ma már az Egyesült Államok után Kína a gyémánt-ékszerek második legnagyobb fogyasztója, és India gyémántkereslete is dinamikusan bővül.

A világ legdrágább ékszere jelenleg egy rózsaszínű, 59,6 karátos gyémánt, ami november közepén 83 millió dolláros (durván 18 milliárd forintos) rekordösszegért talált gazdára Genfben. Egy karát előállításának átlagos költsége 25 dollár (5500 forint).

A korábbi világrekordot egy 24,68 karátos darab tartotta, amelyet 46 millió fontért (több mint 16 milliárd forintért) ütöttek le 2010-ben a Laurence Graff aukcióján, egy évvel korábban pedig 10,8 millió dollárért (potom 2,4 milliárd forintért) talált gazdára Hongkongban egy ritka rózsaszín darab.

Cikkünk korábbi verziójában hibásan ezerszer kisebb kitermelt mennyiségekről írtunk. A hibáért elnézést kérünk.