Meghalt Sally Ride, aki rakétával törte az utat a nők előtt

Vágólapra másolva!
Az első amerikai női űrhajóst gyászolja az NASA és az Egyesült Államok. Sally Ride töretlenül hitt abban, hogy a lányoknak helyük van a tudományos világban. Amikor 1983-ban a Challenger fedélzetén útnak indult, minden újságból az ő arca köszönt vissza. Nemcsak az első amerikai nő volt a világűrben, hanem az első leszbikus is, de ez csak a halála után lett nyilvános.
Vágólapra másolva!

"Hatalmas lépés a női nemnek" - hasonló feliratokkal köszöntötték harminc évvel ezelőtt az Egyesült Államok első női űrhajósát, aki miatt - jegyezték meg az akkori tudósítások - először került ajtó az űrsikló vécéjére. Sally Ride már csak azért sem értette a felhajtást, mert meggyőződése volt, hogy ennek így kell lennie: tulajdonképpen semmi rendkívülit nem tett, csak a munkáját végezte.

Ride 1983-ban a Challenger űrsikló fedélzetén törte át üvegplafont, azt a láthatatlan korlátot, amely addig a nők előtt tornyosult az űrkutatásban. Bár az 1961-ben indult Mercury programban 13 nőt is kiképeztek az űrutazásra, a NASA nem vállalta fel azt, amit a szovjetek. A Szovjetunió húsz évvel verte meg az Egyesült Államokat azzal, hogy 1963-ban a Vosztok 6 fedélzetén felküldte az űrbe Valentyina Tyereskovát, Sally Ride életműve azonban túlzás nélkül nevezhető történelminek.

Az Egyesült Államok első női űrhajósa 61 éves korában, hétfőn halt meg San Diegóban. Másfél éve hasnyálmirigy-rákban szenvedett. Sally Ride Los Angelesben nőtt fel. Tizenévesként két dolog érdekelte igazán: a tenisz és a tudomány. Sokáig a profi teniszben képzelte el magát, de később az egyetemen négy diplomát is szerzett, és asztrofizikából doktorált. Az utolsó évét töltötte a Stanfordon, amikor az egyetemi lapban meglátta a NASA hirdetését: az amerikai űrhivatal az űrsikló-programjához keresett tudósokat és mérnököket - nőket is.

Forrás: AFP/NASA

Ride 1978-ban csatlakozott a NASA-hoz, egyike volt annak a 35 embernek, akiket a több mint nyolcezer jelentkezőből választott ki a hivatal. 1983. június 18-án az első amerikai nőként és 32 évével a legfiatalabb amerikaiként jutott fel a világűrbe a később szerencsétlenül járt Challenger űrsikló fedélzetén. Az ő arcával voltak tele a magazinok, a híradók sztárja volt, és - bár nem lelkesedett érte - kifejezetten jól viselte a celebséggel járó nyűgöket.

Másodszor, 1984-ben is a Challengerrel emelkedett Föld körüli pályára, és ő volt az első nő, aki kezelhette az űrsikló robotkarját.

Forrás: Europress/Getty Images/Sandy Huffaker

Amikor az ABC News egyik riportere arról kérdezte, miért akart az űrbe menni, Sally Ride így választolt: "Rájöttem, hogy az emberek egyik fele szeretne feljutni az űrbe, és számukra nincs mit magyarázni ezen. A másik felük nem érti, miért kell felmenni, és ezért nem is tudnám megmagyarázni nekik." A riporter, Lynn Sherr, aki öt éven át tudósított az űrsikló-programról és barátjának mondhatta Ride-ot, azt mondta róla, volt benne egyfajta ellenállás a tekintélyelvűséggel szemben, de egyben elhivatott csapatjátékos is volt, akiben a parancsnokok megbízhattak.

A harmadik útjára készült, amikor a Challenger 1986-ban, percekkel a kilövés után felrobbant. A hét űrhajós halálát követelő szerencsétlenség sokkolta a NASA-t, amely három évre felfüggesztette az űrsikló-programját. Ride tagja volt annak a bizottságnak, amely a baleset okait vizsgálta, és kifejezetten aggasztották a következtetések, amelyek a NASA hibáira mutattak. Amikor arról kérdezték, hogy ezek tudatában ismét repülne-e, azt mondta: még nem áll készen rá, és a történtek miatt valószínűleg sok más űrhajós is így érez. Később a Columbia űrsikló 2003-as balesetét vizsgáló testületben is szerepet kapott. Ő volt az egyetlen, aki mind a két bizottságnak a munkájában részt vett.

"Sally Ride szó szerint megváltoztatta az amerikai űrprogram arculatát" - méltatta volt kollégája életművét Charles Boden, a NASA vezetője. Barack Obama amerikai elnök nemzeti hősként és példaképként emlékezett rá, aki fiatal lányok generációit inspirálta arra, hogy közel kerüljenek a csillagokhoz. "Mindig, amikor nők újabb határok áttöréséről álmodoznak, Sally Ride vállain fognak állni" - írta Maria Shriver, a volt kaliforniai first lady a Twitteren.

Forrás: Europress/Getty Images/Justin Sullivan

Sally Ride nemcsak az első amerikai nő és a legfiatalabb amerikai volt a világűrben, hanem az első leszbikus űrhajós is. Nemi identitására lényegében a halálhíréből derült fény, alapítványának, a Sally Ride Science-nek a weboldalán a halálhír végén szerepelt, hogy a volt űrhajóst partnere, Tam O' Shaughnessy gyászolja, akivel 27 éve élt együtt. Sally Ride testvére, a szintén leszbikus Bear kijelentette: reméli, hogy a homoszexuálisként felnövő fiataloknak könnyebb lesz, hogy tudják, a hőseik egyike is olyan volt, mint ők. Bear Ride hozzátette: a testvére úgy döntött, hogy nem a melegjogokért, hanem a gyerekek tudományos oktatásáért fog harcolni.

A tudomány népszerűsítését űrhajós évei után is folytatta. San Diegóban a Kaliforniai Egyetem fizikaprofesszora és a Kaliforniai Űrintézet igazgatója lett. A természettudományok fontosságáról minden interjúban lelkesen beszélt, és sokszor idézte fel azokat a statisztikai adatokat, amelyek szerint, míg általános iskolában a fiúk és a lányok többsége is szereti a tudományos tantárgyakat, később csökken az érdeklődésük. Különösen a lányokat rettentik el indokolatlanul a tudományoktól.

Forrás: AFP/NASA

Az általa 2001-ben létrehozott Sally Ride Science felső tagozatosok és középiskolások - elsősorban lányok - szórakoztató természettudományos képzésével foglalkozott. Az első amerikai női űrhajós öt, gyerekeknek szóló tudományos könyv szerzője vagy társszerzője volt.

Sally Ride első űrutazása óta több mint 45 nő repült már, közülük ketten parancsnokként irányították az űrsiklókat.