A megélhetési költségek emelkedése miatt tízezrek tüntettek Izraelben

Vágólapra másolva!
Tízezerek tüntettek Izrael utcáin "szociális igazságosságot" követelve szombaton este. Az eredetileg a lakásárak és a bérleti díjak emelkedése miatt július közepén kirobbant tüntetéssorozat mostanra a társadalmi egyenlőtlenségek és a közszolgáltatások színvonalának romlása elleni tiltakozássá nőtte ki magát.
Vágólapra másolva!

Ismét tízezrek gyűltek össze szombat este Tel-Aviv belvárosában, hogy tüntessenek a szociális igazságtalanságok és a megélheti költségek emelkedése miatt. A szervezők azt remélik, hogy ezúttal sikerül több mint kétszázezer embert az utcára vinniük, olyan "kritikus tömeget", amely rá tudja kényszeríteni a jobboldali kormányt a "szociális igazságosságot" célzó követeléseik elfogadására. A múlt hét végén mintegy százötvenezer embert mozgósítottak. Sok megfigyelő ezért egyfajta tesztnek tekinti a mostani tüntetéseket, ugyanis eldőlhet, hogy növekszik-e még az elégedetlenek ereje, vagy sikertelenségbe fullad a tiltakozók mozgalma.

Sok mindent követelnek a tüntetők. Építsenek lakásokat tömeges méretekben, s ezeket adják ki alacsony bérleti díjjal. Adóztassák meg az üres ingatlanokat, emeljék a minimálbért, biztosítsák az ingyenes oktatást minden korosztálynak.

Jeruzsálemben mintegy ezren gyűltek össze a belvárosban, és vonultak a miniszterelnök rezidenciája elé. Tel-Avivban a többségükben középosztályt képviselő tüntetők zászlókat lengettek, doboltak és a "szociális igazságot a népnek" jelszót skandálták. A transzparenseken olyan feliratok voltak olvashatóak, mint "a nép előbbre való a profitnál", a "lakásbérlés nem luxus" vagy éppen "Izraelben túl drága az élet".

Az eredetileg a lakásárak és a bérleti díjak emelkedése miatt július közepén kirobbant tüntetéssorozat a társadalmi egyenlőtlenségek és a közszolgáltatások - főleg az egészségügy és az oktatás - színvonalának romlása elleni tiltakozássá nőtte ki magát. A tiltakozásnak elsősorban az árak folyamatos emelkedése miatt nehéz helyzetbe került középosztály a bázisa.

Bár Izrael a világ egyik leggyorsabban bővülő gazdaságával büszkélkedhet - az idei évre 5 százalékos GDP-növekedést várnak, és 5,7 százalékkal a munkanélküliségi ráta is két évtizedes mélységbe süllyedt májusra, fékezi a lehetőségeket és esélyeket az, hogy a gazdaságot néhány nagy család tartja ellenőrzés alatt.

Izraelben az átlagbér havi 2500 dollár, de például a tanárok, a közalkalmazottak és a szociális munkások juttatása nem éri el a 2000 dollárt sem. A lakásárak 2007 decembere és 2010 augusztusa között 35 százalékkal emelkedtek, s hasonló tempóban drágultak az albérletek is. Például Jeruzsálem központjában egy háromszobás lakás havi bérleti díja több mint ezer dollár, Tel-Avivban pedig még több. Egy száz négyzetméteres lakás ára könnyen elérheti a 600 ezer dollárt a Tel-Avivhoz és Jeruzsálemhez hasonló metropoliszok központjában, de a külvárosokban is 200-300 ezer dollárt kérnek egy ilyen lakásért.