Az elsőszámú közellenség - Oszama bin Laden életrajza

Vágólapra másolva!
Egy gazdag és befolyásos család gyermekeként született, majd a nyugati világ elsőszámú közellenségévé vált Oszama bin Laden, akivel vasárnap végeztek amerikai katonák Pakisztánban. Valaha közgazdaságtant tanult, de az üzleti élet helyett Afganisztánba ment, ahol akkor még amerikai támogatással harcolt a szovjetek ellen. Az utolsó évtizedet bujkálva töltötte, a személyét övező bizonytalanság miatt már-már mítikus figurává vált.
Vágólapra másolva!

Az Egyesült Államok és a nyugati világ elsőszámú közellensége, és talán a világ leginkább keresett embere - fejére 50 millió dolláros vérdíjat tűztek ki -volt a vasárnap Pakisztánban megölt Oszama bin Laden. A férfi, akinek neve az elmúlt tíz évben egyet jelentett az iszlám terrorizmussal, 1957-ben született Rijádban, Szaúd-Arábiában, egy gazdag, jemeni származású családban, apja 12. gyermekeként (összesen 58-an voltak testvérek).

Az Oszama bin Laden apja által 1931-ben megalapított társaság, a Saudi Binladin Group (SBG) arab gazdasági körökben igen jól csengő név. Ahogy egyik vállalatuk, a Szaúd-Arábiában piacvezető Baud Telecommunications Ltd. egyik menedzsere fogalmazott egy német gazdasági lapnak: a Binladin név "egyet jelent a tisztességgel, a szavahihetőséggel". A cégcsoportot és a Bin Laden családot szoros kapcsolat fűzi a szaúdi királyi családhoz.

Bin Laden közgazdasági tanulmányokat folytatott a kereskedelmi központnak számító Dzseddában. Már egyetemistaként kapcsolatba került fanatikus iszlám csoportokkal, 1980-ban pedig elhagyta hazáját, és csatlakozott a palesztin Abdullah Azzam által szervezett mudzsahedinekhez, akik Afganisztánban harcoltak a megszálló szovjet csapatok ellen. Az Egyesült Államok hidegháborús logika alapján akkor még pénzzel és fegyverekkel támogatta a mudzsahedineket. Bin Laden állítólag maga is kapott kiképzést a CIA-tól.

Bin Laden még a háború idején, Pakisztánban alapította a Maktab-al-Khidimat (szolgáltatási iroda - MAK) fedőcéget, amely a világ minden részéről toborzott tagokat, és szállított felszerelést a szovjetellenes felkelőknek. Bin Laden szerint ezrek csatlakoztak az Afgán Muzulmán Testvérekhez, hogy harcoljanak a szovjetek ellen. A szovjet csapatok kivonulása, vagyis 1989 után Bin Laden és frakciója - az Arab Afgánok - az Egyesült Államok és közel-keleti szövetségesei ellen fordult.

Bin Laden rövid időre visszatért hazájába, hogy családja építőipari vállalkozásában dolgozzon. Szaúd-Arábiából azonban 1991-ben kormányellenes tevékenység miatt kiutasították. Ezután öt évig Szudánban tartózkodott, ahol kiképzőtáborokat is felállított. Innen az USA nyomásásra 1996-ban kiutasították, ekkor tért vissza Afganisztánba. Azóta ott, illetve a szomszédos Pakisztánban rejtőzködik. A gazdag üzletember-terroristának a vallási fanatikus tálib kormányzat biztosított menedéket.

Szent háborút hirdetett az USA ellen

Rejtőzködése alatt szent háborút hirdetett az Amerikai Egyesült Államok ellen, felszólította a muszlimokat az amerikaiak és a zsidók megölésére. Egyes jelentések szerint 3000 harcost gyűjtött maga köré (más források több tízezer emberről is szólnak), kiképzőközpontokat hozott létre, és az ott felkészített katonákat Csecsenföldre, a volt Szovjetunió területére küldte.

Forrás: MTI
Oszama Bin Laden 1988-ban

A milliomos terrorista arra használta pénzét, hogy az Egyesült Államok ellen szervezzen terrortámadásokat. Az amerikai külügyminisztérium már a 2001-es támadás előtt a világ iszlám szélsőségeseinek legjelentősebb támogatójának nevezte Bin Ladent, őt tették felelőssé többek között az 1993-as Világkereskedelmi Központ elleni bombamerényletért, az 1996-os szaúd-arábiai támadásért, az 1998-as kenyai és tanzániai robbantásokért és a 2000-es, a Jemenben állomásozó USS Cole hadihajó elleni merényletért is.

Oszama bin Ladent azonban a 2001. szeptember 11-én eltérített repülőgépekkel a New York-i Világkereskedelmi Központ tornyai, illetve a Pentagon épülete ellen elkövetett öngyilkos támadások tették igazán hírhedtté. Az ő elfogása vagy megölése volt az egyik célja a 2001 decemberében megindított afganisztáni háborúnak. Egy 2009-ben készült szenátusi jelentés szerint azonban a Tora Bora hegyei közt rejtőző terroristavezért nem üldözték kellő erőkkel, így egyszerűen átsétált Pakisztán ellenőrizetlen törzsi vidékeire.

Befolyása kicsi, eszmei hatása nagy volt

Az azóta eltelt majdnem egy évtizedben semmi biztosat nem lehetett tudni Bin Ladenről, még azt sem, hogy él-e vagy már meghalt. Időnként felröppent a hír, hogy belehalt valamilyen, a harcokban szerzett sérülésbe, máskor viszont nyilvánosságra kerültek neki tulajdonított videó- vagy hangfelvételek (ezek hitelességét nem lehetett teljes biztonsággal megállapítani). A teljes bizonytalanság miatt szinte mitikus figurává vált, akiről néha egészen hihetetlen hírek jelentek meg. 2004-ben például egy szarajevói lap azt állította, hogy egy évvel korábban a terroristavezér a saját nevén járt az országban hat testőre kíséretében.

Forrás: AFP

Az utolsó évtizedet elszigetelten, Pakisztánban bujkálva töltötte, és valószínűleg kevés közvetlen befolyása volt már az általa létrehozott szervezet működésére. Eszmei hatása azonban annál nagyobb volt: az ő híve volt például Szirhán bin Abdelmádzsid Farhád, a 191 ember halálát okozó 2004. március 11-i madridi merényletsorozat értelmi szerzője, vagy a "lefejező" néven emlegetett - már 2006-ban megölt - Abu Muszab az-Zarkavi, az al-Kaida iraki vezetője.

Az a kevés kívülálló, aki személyesen is találkozhatott Bin Ladennel szerény, már-már szégyenlős embernek írta le a terroristavezért. Már 2001 előtt is csak meglehetősen ritkán lépett elő az ismeretlenségből. A CNN korábbi információi szerint Bin Ladennek négy felesége volt, akiktől 25 vagy 26 gyermeke született. Más források 12 és 24 közé teszik gyermekeinek számát.