A fogolymentő magyar követ az utolsó európai kapocs Kadhafi földjén

Két napig nem aludt, és rendszeresen járt a líbiai külügyminisztériumba a Tripoliba akkreditált magyar nagykövet, akinek a közbenjárására a múlt héten elengedtek négy őrizetbe vett külföldi újságírót a líbiai hítóságok. Marton Béla, az egyik utolsó Líbiában maradt EU-s diplomata szerint az újságírók meggondolatlanok voltak, de "hosszú, aprólékos munkával" sikerült meggyőzniük a líbiai kormányt a szabadon bocsátásukról.

A négy külföldi újságíró kiszabadítása óta is folyamatosan, hatalmas terhelés mellett dolgoznak Tripoliban a líbiai magyar nagykövetség két diplomatája, akik az EU utolsó képviselőiként állják a sarat a polgárháború és NATO-bombázások által sújtott észak-afrikai országban - állítja a Külügyminisztérium. A követség munkatársait az elmúlt napokban a brit és az amerikai diplomácia, valamint az EU is magasztalta, amiért erőfeszítéseiknek köszönhetően a líbiai hatóságok elengedtek két letartóztatott amerikai, egy brit és egy spanyol újságírót. A diplomaták egyike, Marton Béla nagykövet a hét végén részletesen is beszámolt arról, hogy mi állt a szabadítás hátterében.

A nagykövet a magyar EU-elnökség honlapjának, az eu2011.hu-nak Tripoliból azt mondta, hogy "hosszú, aprólékos munkával, tárgyalásokkal" sikerült elérniük az újságírók szabadon engedését. Marton szerint az egyik újságíró harminc, a másik három hatvannégy napja volt líbiai fogságban, miután szerinte "meggondolatlanul" az országba jöttek, és ott a hatóságok őrizetbe vették őket. Mint kiderült, a sajtó munkatársai vízum nélkül léptek be Líbiába, és engedélyük sem volt arra, hogy újságírói tevékenységet végezzenek az országban, ezért tartóztatták le őket. Ez nem rendkívüli, hiszen a líbiai konfliktus elmérgesedésekor több tudósító is hasonló módon érkezett az országba, a többség azonban a lázadók által ellenőrzött keleti területeken dolgozott, ahol nem tudták elfogni őket a kormányerők.

Az [origo] szerette volna megkérdezni Marton Bélát arról, hogy kivel tárgyaltak az újságírók elengedéséről, illetve hogy kellett-e felajánlaniuk valamit a négy ember szabadságáért. A líbiai magyar nagykövetségről a Külügyminisztériumhoz irányítottak minket, Pataki Eszter, a minisztérium sajtóosztályának vezetője pedig azt mondta, hogy mivel a líbiai magyar diplomaták minden nap kora hajnaltól éjfélig dolgoznak, jelenleg nem tudnak a sajtó rendelkezésére állni, és a jövőbeni hasonló ügyek sikere érdekében nem is akarnak további részleteket elmondani a tárgyalások menetéről.

Marton hétvégi beszámolójából ugyanakkor kiderül, hogy a nagykövetség munkatársai "napi kapcsolatban vannak a líbiai hatóságokkal telefonon és személyesen is". A nagykövet az eu2011.hu-nak azt mondta, hogy különösen sokat egyeztet a líbiai külügyminisztérium tisztviselőivel, a külügyminisztériumba az EU képviselőjeként gyakran be kell mennie személyesen is.

A líbiai hatóságok és a nagykövetség között a figyelem kétirányú: a nagykövet szerint a hatóságok gondoskodnak például a követség épületének védelméről, ahová Marton Béla nagykövet és Galli László konzul biztonsági megfontolásokból tartósan beköltözött. A nagykövetség védelmére nagy szükség van, hiszen május elején, a NATO-bombázások kezdete után a feldühödött tömegek több nyugat-európai nagykövetséget is megtámadtak a fővárosban.

Utolsó kapocs Európával

A négy külföldi újságíró kiszabadításához azért volt szükség a magyar nagykövetség munkatársaira, mert a magyar az egyik utolsó EU-képviselet, amely még működik Tripoliban. Miközben a lázadók kezén lévő kelet-líbiai Bengáziban sorra jelennek meg a nyugati diplomaták, valamint az ENSZ és az EU képviselői, a Moammer Kadhafi líbiai vezető kezén lévő Tripoliból eltűntek a nagykövetek. Május első hetében többek között a brit és olasz nagykövetséget is támadás érte, több EU-tag pedig elővigyázatosságból vonult ki: mára a magyar nagykövet szerint Magyarországon kívül csupán Ciprus líbiai nagykövete maradt Tripoliban, a spanyol nagykövetség pedig ügyvivői szinten működik. Nem marad a fővárosban amerikai diplomata sem, az Egyesült Államok érdekeit a török nagykövetség képviseli.

A négy elengedett újságíró

A többi EU-dipolomata által hátrahagyott magyar nagykövet már csak hetente egyszer tart EU-misszióvezetői értekezletet - derült ki a hétvégi nyilatkozatából. Az értekezletet - résztvevők híján - ráadásul kibővítette "európai értekezletté", és rendszeresen meghívja az orosz, az ukrán és a fehérorosz nagykövetet, valamint a bosnyák ügyvivőt is, hogy közösen beszéljék át a líbiai helyzetet. A diplomaták a bombázott városban igyekeznek tartani a kapcsolatot a többi külképviselettel is: Marton Béla nemrég a kínai nagykövetnek javasolta, hogy ő is tartson regionális értekezleteket az ázsiai misszióvezetőknek, hiszen- mint fogalmazott - "ilyenkor lehet közös stratégiát kidolgozni".

Amerikai kérésre léptek akcióba

A líbiai magyar nagykövetség mégsem európai, hanem amerikai kérésre aktivizálta magát az elrabolt újságírók ügyében - állította még pénteken Szapáry György washingtoni magyar nagykövet. A diplomata az MTI-nek ekkor azt mondta, hogy nem az amerikai kormány hivatalos megkeresésére, hanem az Atlantic Media Company tulajdonosának kérésére kezdtek kutatásba, a cég által kiadott Tha Atlantic magazin egyik munkatársa volt ugyanis az egyik elfogott amerikai.

Marton Béla nagykövet már alig két nappal a washingtoni és a tripoli követség kapcsolatfelvétele után rátalált Claire Morgana Gillis riporterre, akit James Foley amerikai, Manuel Varela spanyol és Nigel Chandler brit újságíróval együtt tartottak fogva - írta Szapáry Györgyre hivatkozva az MTI. A magyart diplomaták ezután mind a négy újságíró szabadon bocsátását kérvényezték humanitárius indokokra hivatkozva, és a líbiai hatóságok végül ebbe bele is egyeztek. Az újságírókat ugyanakkor tiltott határátlépés miatt egyévi felfüggesztett szabadságvesztésre és fejenként 150 dollárnyi büntetésre ítélték.

A kiengedett újságírók érkezése a nagykövetségre

Az nem egyértelmű, hogy a szabadon bocsátásért a líbiai hatóságok kértek-e valamit cserébe. Annyi mindenesetre látszik, hogy a szabadító akció komoly erőfeszítésekbe került: Marton Béla a hét végén azt nyilatkozta, hogy negyvennyolc órán át nem hunyta le a szemét, amíg nem sikerült útnak indítani a külföldieket a tunéziai határ felé a magyar nagykövetség gépkocsiján.

Még van áram, de lőnek az utcán

Marton Béla a hét végén azt mondta, hogy rendszeresen segítenek bajba jutott külföldi állampolgárokon. "Szinte naponta keresik meg diplomatáinkat olyan segítségre szoruló emberek, akik szeretnék elhagyni az afrikai államot" - mondta az eu2011.hu-nak, hozzátéve, hogy a legtöbben hiányzó úti okmányok miatt fordulnak hozzájuk. A nagykövet szerint fel sem merült a gondolat, hogy ő és a magyar konzul hazamenjenek, addig maradnak Líbiában, amíg szükség van rájuk.

Ez a kitartás azonban egyre nehezebb, hiszen a NATO-gépek által is rendszeresen támadott líbiai fővárosban nem javul a helyzet. A nagykövet szerint Tripoli utcáin továbbra is lőnek, de ennek ellenére napközben még ki tudnak menni vásárolni. A városban Marton szerint van áram- és vízszolgáltatás, és az alapvető élelmiszerekhez is hozzá lehet jutni. A nagykövetségen lakó diplomaták közül a konzul főz, a nagykövet mosogat - mondta a líbiai hatóságok védelmében dolgozó diplomata.

Marton nagyon ügyel arra, hogy ezt a védelmet, valamint a líbiai kormány bizalmát ne veszítse el: nem csak az elengedett újságírókat nevezte "meggondolatlannak", de a Tripoliban folyó harcokról is visszafogottan nyilatkozott. Miközben az országban felfegyverzett felkelők vívnak polgárháborút a kormányerők ellen a NATO támogatásával, addig Tripoliban a magyar nagykövet szerint a lövöldözés "nagyrészt a felfegyverzett rablóbandák és a rendfenntartó erők közti tűzharcok számlájára írható".

Mindenki hálás
A négy újságíró kiszabadítása miatt sorra fejezték ki hálájáukat és elismerésüket az érintett országok képviselői. Az Egyesült Államok magyarországi nagykövete május 19-én személyesen fejezte ki háláját Martonyi János külügyminiszternek a segítségért, Greg Dorey budapesti brit nagykövet pedig hétfőn köszönte meg, hogy Magyarország Líbiában közreműködött egy brit újságíró kiszabadításában. Az újságírók kiszabadításáért végzett eredményes munkájáért Pierre Vimont, az Európai Unió Külügyi Szolgálatának főtitkára levélben fejezte ki elismerését Marton Béla nagykövetnek.