Húszra emelkedett az elefántcsontparti harcok áldozatainak a száma

Már legalább 20 áldozata van azoknak az utcai harcoknak, amelyek csütörtökön kezdődtek Elefántcsontpart legnagyobb városában. Az összecsapások azért törtek ki, mert az elnökválasztáson győztes ellenzéki jelölt hívei megpróbálták átvenni az állami intézményeket, de a hatalmához ragaszkodó korábbi elnök fegyverrel védi azokat. Az erőszak továbbterjedése miatt egyre valószínűbb, hogy Elefántcsontpart újra polgárháborúba sodródik.

Már legalább 20 ember meghalt, amikor a két szemben álló elnök hívei összecsaptak Elefántcsontpart legnagyobb városában, a tengerparti Abidzsánban - írja a brit Telegraph. A városban csütörtökön robbanásokat és puskaropogást lehetett hallani, egy gránát eltalálta a helyi amerikai nagykövetség külső védőfalát is - közölte P. J. Crowley, az USA külügyminisztériumának szóvivője.

Az összecsapások miatt tovább nőtt annak a veszélye, hogy a világ legnagyobb kakaótermelő országában újabb véres polgárháború tör ki. Elefántcsontparton a november 28-i elnökválasztások óta rendkívül feszült a helyzet, az ENSZ, az EU és az USA által elismert eredmények szerint ugyanis az ellenzéki Alassane Ouattara nyerte a választásokat, aki azóta kormányt is alakított. A hatalomban lévő elnök, Laurent Gbagbo ugyanakkor nem ismerte el a vereségét, mintegy félmillió szavazatot érvénytelenített, és saját kormányával továbbra is az ország legitim vezetőjének tartja magát.

A csütörtöki vérontást a Telegraph szerint Ouattara okozta kockázatos politikai manőverezésével: az ellenzéki elnök hívei a napokban ugyanis megpróbálták átvenni az irányítást az Abidzsánban található állami intézmények fölött. Ouattara hívei megpróbálták elfoglalni az állami televíziót, de a kormány katonái visszaverték őket (erről itt olvashat részletesen). Korábban ugyanakkor Gbagbo elnök hadserege is veszélyes nyomást gyakorolt Ouattarára: hétfőn támadásra kész katonákkal kerítette be az ellenzéki jelölt főhadiszállását, amelyet az ENSZ békefenntartói védtek.

A két elnök szembenállása több évtizedes etnikai konfliktusra vezethető vissza, amely az ország déli, keresztény, valamint az északi, többségében külföldi gyökerekkel rendelkező muszlim lakossága között feszül. Az ország két fele 2002 és 2003 között vívott legutóbb polgárháborút, az ország északi részét azóta az Ouattarát támogató lázadók tartják ellenőrzésük alatt. A 2000 óta először megrendezett novemberi elnökválasztástól sokan az ország újraegyesítését várták, de ehelyett Elefántcsontpart még mélyebb megosztottságba zuhant: az Amnesty International szerint az ország sose volt ilyen közel egy újabb polgárháború kitöréséhez. (A konfliktus hátteréről korábbi cikkünkben részletesen is olvashat).

Az Afrikai Unió és a nyugat-afrikai államokat tömörítő gazdasági közösség, az ECOWAS hamarosan újabb diplomatákat küld az országba a kedélyek lehűtésére és hogy "félreállásra bátorítsák Gbagbo elnököt" - mondta pénteken P. J. Crowley amerikai külügyi szóvivő. Az USA és több más ország közben ultimátumot intézett az elnökhöz, hogy mondjon le, különben utazási és gazdasági szankciókat vezetnek be Elefántcsontparttal szemben.