Izland uniós felvételét javasolja az Európai Bizottság

Vágólapra másolva!
Az Európai Bizottság szerdán úgy döntött, hogy támogatja Izland EU-csatlakozását. A csatlakozást a gazdasági válságban történő megroggyanása után kérő Izland jól áll a demokrácia és az emberi jogok terén, de többek között halászati, adózási vagy épp vidékfejlesztési területen még nem EU-konform. Egy csődbe ment bankja miatt is főhet Reykjavík feje, mivel két EU-tag 3,8 milliárd eurót követel a befektetők kárpótlásért cserébe.
Vágólapra másolva!

Javasolja az Európai Bizottság (EB), hogy megkezdődjenek az európai uniós csatlakozási tárgyalások Izlanddal - írja a BBC. Az EU végrehajtó testületének véleménye mellett a tárgyalások elindításához szükség lesz az EU-tagok kormányaiból összeálló Tanács támogatására is.

"Izland alapjában véve jól felkészült arra, hogy vállalja a tagsággal járó kötelezettségeket a legtöbb területen" - közölte a Bizottság. Az EB elégedettségét fejezte ki, hogy a demokrácia és az emberi jogok terén Izland találkozik az uniós elvárásokkal.

Az Európai Bizottság azonban kritikákat is megfogalmazott az izlandi csatlakozásról. A testület szerint a skandináv országnak több jogszabályát az EU normáihoz kell igazítania, többek között a halászat, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, a környezetvédelem, a szabad tőkeáramlás, a pénzügyi szolgáltatások, illetve az adózás terén.

A fő akadály: 3,8 milliárd euró

A legfőbb akadálya az izlandi csatlakozásnak a hollandok és britek ellenállása lehet az Icesave-botrány miatt. Az online pénzügyletekkel foglalkozó, és az izlandi Landsbanki tulajdonában lévő Icesave 2008-ban ment csődbe, aminek következtében számos nyugat-európai befektető vesztette el pénzét. A holland és brit károsultakat országuk kormánya kárpótolta, azonban a két állam az így kifizetett 3,8 milliárd eurót be akarja hajtani Izlandon.

Az országban ezért petíciót indítottak, amit az izlandi lakosság negyede aláírt. Az Olaf Ragnar Grimsson államfőhöz eljuttatott petíció ellenzi a briteknek és hollandoknak való fizetést, azonban a két ország támogatása elengedhetetlen lesz az EU-csatlakozáshoz.

Izlandot rendkívül súlyosan érintette a globális pénzügyi válság, az ország gazdasága szinte összeomlott 2009-ben. A nemzeti valuta, az izlandi korona értéke megfeleződött ennek következtében, illetve előrehozott választásokat, és Geir Haarde miniszterelnök bukását is magával hozta a válság. A lerobbant izlandi gazdaság játszotta a legfőbb szerepet abban, hogy Izland benyújtotta csatlakozási kérelmét az EU-hoz. Ennek hátteréről korábbi cikkünkben olvashat bővebben.