Vágólapra másolva!
A sertésinfluenza a harmadik olyan betegség az ezredforduló óta, amely miatt világjárvány veszélyét emlegeti az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Sem a SARS, sem a madárinfluenza nem teljesítette be eddig az egész világon pusztító fertőzéssel fenyegető jóslatokat, de a WHO egyik esetben sem volt következetes. A pánik csitítása és a félelemkeltés között ingadozott, de a veszély mértékét nem tudta jól belőni.
Vágólapra másolva!

Most nagyobb az esélye egy világméretű influenzajárvány kitörésének, mint 1968 óta bármikor - közölte hétfőn az Egészségügyi Világszervezet (WHO), mikor a Mexikóban kitört járvány miatt a hatpontos veszélyjelző skálán az eddigi hármasról négyesre emelte a riasztási szintet. A négyes fokozat azt jelenti, hogy jelentős megnőtt a világméretű járvány kockázata, de még egyáltalán nem biztos, hogy tényleg ki is fog törni.

Világméretű járvány veszélyét lebegtette a WHO az ezredforduló után két másik betegségnél is: ilyen volt az atipikus tüdőgyulladás (SARS - súlyos akut légúti szindróma) és a madárinfluenza. A WHO mindkét esetben törekedett rá, hogy ne lehessen rásütni, hogy pánikot kelt, de így is bőven akadt olyan nyilatkozata, amely okot adhatott félelemre, és egymásnak ellentmondó közleményei között néha csak pár nap telt el.

A világjárvány, ami talán sosem volt

A SARS 2002-ben kezdett fertőzni Kínában, de a WHO csak 2003. március 14-én adott ki nemzetközi figyelmeztetést. A lépésnek súlyt adott, hogy akkor már tíz éve nem adtak ki ilyen figyelmeztetést. A riasztást megnyugtató nyilatkozattal kísérte David Heymann, a WHO fertőző betegségekkel foglalkozó osztályának vezetője, mondván: pánikra semmi ok, hiszen az atípusos tüdőgyulladás a jelek szerint nem terjed olyan gyorsan és nem olyan fertőző, mint az influenza sok más altípusa. Március végén - miután 9-ről 60-ra nőtt a halálos áldozatok száma - mégis beindította a WHO a két évvel korábban kidolgozott, de addig ki nem próbált válságtervét. Ekkor már Heymann sem volt bizakodó, arról beszélt: soha nem fordult még elő, hogy egy fertőzés olyan mértékben terjedjen a világon, mint a SARS.

Április elején megint optimista hangulatban volt az osztályvezető. Azt mondta, a WHO derűlátó, hiszen karanténnal több országban is sikerült megállítani a SARS-fertőzést, és a szervezet nem adott ki újabb szigorú ajánlást. Másnapra meggondolta magát a WHO: mégiscsak kiadott egy utazási figyelmeztetést, melyben azt ajánlotta, senki ne menjen Hongkongba és Kína egyik déli tartományába.

Április közepére a nyugtatást és az aggodalmaskodást kezdte vegyíteni a WHO. Azt mondták, egyelőre nem tudni, elterjed-e a fertőzés az egész világon, nem ismert, mire képes a vírus. Henk Bekedam, a WHO pekingi főképviselője például azt nyilatkozta: megfelelő intézkedésekkel Kína képes lesz megállítani a SARS-ot, ugyanakkor aggódva jegyezte meg, hogy akár néhány eset elegendő ahhoz, hogy "robbanást" idézzen elő. Csak néhány nap telt el ezután, mikor a BBC egyik műsorában a 21. század első világjárványának nevezte a SARS-ot a WHO akkori vezetője, Gro Harlem Brundtland. Ugyanebben a műsorban Brundtland visszautasította, hogy a WHO túlreagálta volna a vírus felbukkanását.

A következő hónapokban bizakodóbb lett a WHO, miután a járvány túljutott a csúcspontján több ázsiai országban és Kanadában is. Brundtland azért nem engedte, hogy teljesen megnyugodjanak az emberek. Egy júniusi konferencián kijelentette: nincs garancia arra, hogy a SARS-járvány nem üti fel újra a fejét. A WHO július 5-én jelentette be hivatalosan, hogy elült az év eleji SARS-járvány, de a szervezet pekingi szóvivője még októberben is igyekezett fenntartani az éberséget. Azt mondta: mindenképpen ki kell dolgozni a járvány esetleges visszatérése miatt egy katasztrófa-forgatókönyvet.

A SARS-járvány 2003-ban végül 774 halálos áldozatot szedett, a megbetegedettek száma körülbelül 8000 volt. 2004-ben előfordult néhány újabb megbetegedés Ázsiában egy víruslaboratóriumban történt fertőzés következtében, de ebből nem alakult ki újabb járvány.

"Nincs ok az aggodalomra"

Még változékonyabb és - sok esetben - ijesztőbb volt a WHO kommunikációja a madárinfluenzáról az utóbbi néhány évben. Az eleinte csupán madarak közt pusztító betegséget bizonyítottan 1997-ben kapták el először emberek Hongkongban, a megbetegedések azonban csak 2004-ben váltak tömegessé.

Nem kell járványtól tartani - jelentette ki 2004. január 12-én Peter Hornby, a WHO járványügyi szakértője, miután felmerült a gyanú, hogy madárinfluenza okozta több ember halálát Vietnamban. A hónap végén viszont már világméretű veszélynek nevezte Li Dzsong Vuk, a WHO elnöke a járványt. Ugyanezen a napon hangzott el az első félelmetes szám is. Fennáll annak a veszélye, hogy egy ilyen járvány komoly pandémiává fajul, ami már nemcsak néhány száz, hanem több millió embert érintene szerte a világban - mondta a WHO nyugat-csendes-óceáni irodájának vezetője, Sigeru Omi. A szervezet ekkor már azon az állásponton volt: valós a veszélye annak, hogy találkozik a madárinfluenza vírusa egy emberi vírussal, és az új kór már képes lesz emberről emberre terjedni.

Január 30-án megint derűsebb lett a WHO, miután laborvizsgálatok kimutatták, hogy közel egy éve fertőzi az ázsiai szárnyasállományt a madárinfluenza kórokozója. "Ha a vírus ilyen régóta jelen van a térségben, több tucat, több száz, illetve több ezer emberi megbetegedést válthatott volna ki; eddig azonban nem történt semmi, ami a genetikai átalakulást - a madár és az emberi influenza keveredését - illeti. Ez különösen jó hír" - magyarázta Klaus Stohr, a WHO influenza-szakértője. A WHO főigazgatója pedig február elején azt mondta: nincs ok az aggodalomra, tudják, hogyan kell megbírkózni a problémával: még a kezdeti szakaszban határozott ellenlépéseket kell tenni.

Február közepére tovább nőtt a WHO optimizmusa. "Egyre inkább azt gondoljuk, hogy nem lesz ebből nagyobb (emberi) járvány" - mondta Bjorn Melgaard, a WHO thaiföldi képviselője. Tíz nap sem telt el azonban, mire Melgaard váltott, és közölte: adottak a feltételek ahhoz, hogy az emberről emberre terjedő influenza járványa kialakuljon azokban az országokban, amelyekben a madárinfluenza pusztít, és ha ez megtörténik, akkor annak az egész világot érintő következményei lesznek.

"Semmi okunk azt hinni, hogy mi megússzuk"

"Minden évszázadban volt 3-4 nagy influenzajárvány, és semmi okunk azt hinni, hogy mi megússzuk, bár nem tudjuk, mikor következik be" - 2004 novemberében ezzel a nyilatkozattal állt elő Klaus Stoehr, a WHO influenzaellenes programjának koordinátora. A szervezet szakértői eközben azt hangoztatták, hogy a globális járványnak nincs közvetlen veszélye, és 2005-ben nyarán azt közölték, hogy egyelőre nem kell félni az emberről emberre terjedő mutáció kifejlődésétől.

Nem kellett sokáig várni a félelem kiújulására. Bármelyik pillanatban kitörhet egy akár több tízmillió áldozatot követelő ragály - figyelmeztetett a WHO 2005 júliusában. A H5N1 típusú madárinfluenza addigra több százezer madarat ölt meg, a szervezet szóvivője ezt "a természet figyelmeztetésének" nevezte. Akinek kétségei maradtak volna, szeptemberben a WHO főigazgatója azt jósolta: a járvány a Föld minden tájára át fog terjedni, "nyilvánvaló, hogy így lesz, minden előfeltétel adott".

Ugyanebben a hónapban a WHO úgy tett, mintha a riogatás távol állna tőle, és elhatárolódott egyik tisztviselője, David Nabarro nagy sajtóvisszhangot adott kijelentésétől, amely szerint a majdani járvány halálos áldozatainak száma 5 millió és 150 millió között alakulhat. A WHO találgatásnak minősítette Nabarro szavait, hivatalosan ugyanis 2 és 7,4 millió közé tették ezt a számot.

Előfordult az is, hogy a WHO egy napon belül adott ki homlokegyenest eltérő nyilatkozatot. 2005 október 14-én először hisztériától óvott Roberto Bertollini, a WHO európai irodájának vezetője, mondván, "nem emberi járvánnyal állunk szemben, s az a tény, hogy a H5N1 vírus megjelent Európa kapuinál, nem jelenti azt, hogy az eddigi stratégián változtatni kell". Aznap a WHO kiadott egy közleményt, mely szerint növelte az emberi megbetegedések kockázatát a halálos madárinfluenza-vírus terjedése új területeken Európa határai mentén.

Nem csak a veszély nagyságáról alkotott véleményét váltogatta a WHO, abban is önellentmondásba keveredett, hogy felkészültnek tartja-e a világot egy esetleges járványra. Ha a jelenlegi vírus megváltozik, semmi nem lesz a kezünkben, amivel egy esetleges járvány világméretű kialakulását megakadályozhatjuk - mondta 2006 februárjában a szervezet influenzaprogramjának német vezetője. Márciusban egy genfi WHO-konferencián ennek az ellenkezője hangzott el: az emberiség nem teljesen védtelen a kórral szemben.

A WHO borúlátó jóslatai nem jöttek be eddig. A szervezet áprilisi adatai szerint 2003 óta összesen 421 ember betegedett meg madárinfluenzától, 257 eset volt halálos. A halálesetek száma 2006-ban volt a legnagyobb, azóta folyamatosan csökken a szám. Tavaly 33 ember halt meg madárinfluenzában.