Elhunyt a szerb ortodox egyház vezetője

95 éves korában elhunyt vasárnap a szerb ortodox egyház vezetője, Pavle pátriárka. A vallási vezető már két éve betegeskedett, feladatait tavaly a püspökök szent szinódusa vette át. Boris Tadic szerb elnök az egész nemzetet összetartó személyiségként méltatta az elhunytat.

Vasárnap meghalt Belgrádban a szerb ortodox egyház vezetője, Pavle pátriárka - jelentette a Beta szerb hírügynökség. A gyászhírt megerősítette az egyház is. A szerb ortodox egyházfő még Jugoszlávia széthullása előtt, 1990-ben foglalta el hivatalát. A 95 éves Pavle pátriárkát már két éve a belgrádi katonai kórházban kezelték különböző egészségi problémák miatt. Korábbi hírek szerint szív-és tüdőbetegségekben szenvedett, de az egyház vasánap nem közölte a halál pontos okát - írja a BBC. Betegsége miatt tavaly a püspökök szent szinódusa vette át feladatköreit.

Szerbia hétmilliós lakosságának nagy része ortodox keresztény vallású. Pavle köztiszteletben álló teológus és nyelvész volt, híres volt a szerénységéről. A kommunizmus bukása és a szerb nacionalizmus előretörése után, az ő vezetősége idején nyerte vissza vezető szerepét az egyház.

Pavle pátriárka halálhírének kihirdetése után egész Szerbiában megkondultak a harangok. A közszolgálati televízió a pátriárka életét bemutató dokumentumfilmeket kezdett sugározni. Boris Tadic szerb elnök az egész nemzetet összetartó személyiségként méltatta az elhunytat. Pavle Gojko Stojcevic néven egy ma Horvátországhoz tartozó kelet-szlavóniai kis faluban született. Mielőtt az egyház élére került volna, 33 éven át volt a Koszovót is magába foglaló raska-prizreni egyházmegyét irányító püspök.

Egyházfői megbízatása kezdetén már nagy volt a feszültség az akkori Jugoszlávia ortodox, katolikus és muzulmán népei között. Bírálói a szemére vetették, hogy nem fékezte meg a horvátokkal és a bosnyákokkal szembeni szerb nacionalizmust szító keményvonalas püspököket és papokat, akik között voltak, akik nyilvánosan megáldották azokat a félkatonai alakulatokat, amelyek tagjai háborús bűntetteket követtek el Horvátországban és Boszniában. Feltételezések szerint a szerb ortodox egyházon belül egyesek segítették a szökésben a háborús bűncselekmények miatt körözött volt boszniai szerb vezetőket, köztük állítólag Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt is.

A délszláv háborúk után Pavle gyakrabban szólalt meg közéleti ügyekben, nyíltan bírálta Slobodan Milosevic akkori elnök politikáját. Milosevic bukása után a protektorátussá vált Koszovónak szentelte a legtöbb idejét.

Pavle pátriárka utódát titkos szavazáson választja meg a szerb ortodox egyház püspökeinek gyűlése; a konklávén a 40 püspök legalább kétharmadának jelen kell lennie. Egyelőre nem lehet tudni, ki lesz az utód, igaz, Amfilohije püspök a poszt első számú várományosa. Megfigyelők szerint a Pavléhoz hasonlóan mérsékelt püspökök lemondanának a megbizatásról cserébe azért, ha nagyobb befolyásra tehetnének szert a szent szinódusban, a pátriárka mellett működő legfőbb egyházi hatóságban. A testületben a jelenlegi szerb kormány szerintük túlságosan nyugati irányvonalát ellenző dogmatikusok vannak többségben.