Békefenntartókra lőttek Szomáliában

Vágólapra másolva!
Az utóbbi napokban eldurvulni látszik a helyzet a szomáliai fővárosban. Az iszlamista felkelők és a kormányhadsereg között ádáz harc dúl Mogadisuért, és közben már az Afrikai Unió békefenntartóit is lövik a milicisták. Közben az illegális fegyvereladással vádolt Eritrea dacosan visszahívta ENSZ-nagykövetét válaszul a vádakra.
Vágólapra másolva!

Aknákkal támadták az elnöki palotát és rárontottak az Afrikai Unió (AU) békefenntartóira ia iszlám szélsőséges harcosok Szomália fővárosában, Mogadisuban, szombaton - írja a Reuters. Második napja zajlanak heves harcok a főváros ellenőrzéséért a keményvonalas iszlám milicisták és a komrány hadereje között. Csak pénteken 45 ember halt meg a harcokban.

Már vagy 49 ezer ember menekült el a fővárosból segélyszervezetek szerint. Éjjel heves lövöldözéseket és robbanásokat lehetett hallani Mogadisuban a Reuters szerint.

"Ellenzéki csoportok megtámadtak minket rakétapropelleres gránátjaikkal" - mondta egy burundi tisztviselő a békefenntartók helyzetéről. Az AU 4300 fős békéltető missziót üzemeltet Mogadisuban - ennek gerincét Burundi és Uganda adják. A külföldi katonák nem bonyolódhatnak harcokba, kivéve ha őket támadják. Etiópia és Dzsibuti a katonáikat ért támadások miatt már kivonták csapataikat Szomáliából.

A támadások fő bűnösei az al-Kaidához közel álló Al Sábáb és a Hizbul Iszlám nevű szervezetek. Mogadisu egyébként Eritreát gyanúsítja, hogy fegyverekkel támogatja a Sábáb harcosait. Az AU ezért nagy nyomás alatt tartja Eritreát, és közleményben az ENSZ-szel közös szankciókkal fenyegették meg a Vörös-tenger partján fekvő afrikai országot. Az AU emellett repülési tilalmi zónákat is kijelölne Szomália fölött, továbbá tengeri blokáddal is fenyeget.

Az eritreai elnök tagad, és amerikai ügynökök áskálódásának tudja be az AU fenyegetőzését. Eritrea hamar lépett is: visszahívta ENSZ-nagykövetét.

A Szomáliával szomszédos országok és egyes nyugati kormányok attól tartanak, hogy az al-Kaida új bázisa lehet az anarchiától sújtott ország, amit Sejk Sarif Ahmed elnök próbál egységbe kovácsolni.

Az egységre azonban várni kell: 2007-ben az etióp csapatok beavatkozásával új erőre kaptak az iszlamisták, akiknek végül sikerült is meghátrálásra kényszeríteni az etióp hadsereget. Az egyik harcos klán vezetője a Reutersnek elmondta, ez vallási háború a nyugatiak által támogatott központi kormány ellen. Azóta 17 700 ember halt meg és 1 millió hagyta el otthonát a harcok következtében.