Tüntetők próbáltak betörni a lett parlamentbe

Tüntetők egy csoportja megpróbált behatolni kedden a lett parlament épületébe. A rohamrendőrök könnygázzal és gumibottal verték vissza a zavargókat. Ehhez hasonló zavargás korábban nem volt Lettországban. A rendőrség 120 rendbontót állított elő.

Megpróbált behatolni a lett parlament épületébe és összecsapott a rohamrendőrökkel kedd este Rigában a kormányellenes tüntetők egy csoportja.

A rendbontók, akiknek a számát a helyszíni beszámolók néhány százra tették, megpróbáltak bejutni a parlamentbe és kövekkel, üvegekkel dobálták be az épület ablakait. A rohamrendőröket tojással hajigálták meg. A rendőrség könnygáz, gumibotok és gumilövedék bevetésével elkergette a jórészt fiatalokból álló zavargókat a parlament előtti térről.

A zavargások ezután az óváros környező utcáiban folytatódtak. Több üzlet, iroda és kormányhivatal kirakatait betörték, fosztogattak, rendőrautókat borítottak fel és rongáltak meg, egy rendőrségi járművet pedig felgyújtottak. Lettország függetlenné válása, 1991 óta nem volt ilyen zavargás Rigában. A belügyminisztérium szerint összesen 30 tüntető és rendőr sérült meg. A rendőrség 120 rendbontót állított elő.

Ivars Godmanis miniszterelnök a lett televíziónak azt mondta: a zavargások előre megtervezettek voltak. Korábban több ezer fős tömeg szintén a parlament feloszlatását és előre hozott választások kiírását követelte a pénzügyi nehézségekkel küzdő országban. A tüntetést ellenzéki pártok és szakszervezetek kezdeményezték.

A tavalyi évig Lettországé volt az Európai Unió leggyorsabban növekvő gazdasága, a pénzügyi világválság miatt azonban a rigai kormány nemzetközi hitelre szorult. Az összesen 7,5 milliárd eurós pénzügyi támogatás feltételéül azt szabták, hogy Riga valósítson meg nagyszabású gazdasági programot, amely a költségvetési és egyéb gazdasági egyensúlyhiány fokozatos mérséklését célozza.

A lett kormány már el is fogadta ezt a programot. A 7,5 milliárdból 3,1 milliárd eurót az Európai Unió biztosítana középtávú hitelkeret formájában. A lettek Magyarország után második uniós tagországként a jutnak uniós hitelhez nemzetközi pénzügyi válság miatt.