Németország nem háborúzik az USA kedvéért

Németország ragaszkodik ahhoz, hogy katonái békefenntartók legyenek Észak-Afganisztánban, és nem küld harcoló alakulatokat az ország déli részére. Pedig az amerikai külügyminiszter levélben kérte német kollégájét, hogy segítsék ki az egyre súlyosabb helyzetbe kerülő koalíciós erőket. Magyarország fontolgatja egy 50 fős különítmény délre vezénylését.

"Angela Merkel kancellár mindig, minden beszédében egyértelművé tette, hogy a Bundestag által adott mandátom nem képezi vita tárgyát" - mondta Ulrich Wilhelm, a német szövetségi kormány szóvivője pénteken, ezzel jelezve, hogy Németország visszautasította az Egyesült Államok felszólítását, amelyben Washington azt kérte, Berlin küldjön harcoló alakulatokat Dél-Afganisztánba.

A Süddeutsche Zeitung pénteken számolt be arról, hogy Robert Gates amerikai védelmi miniszter levélben szólította fel berlini kollégáját, Franz Josef Jungot arra, hogy Németország Afganisztán déli részébe is küldjön katonákat a tálibok ellen harcoló NATO-erők támogatására.

A lap megjelenése után mind Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter, mind Jung úgy nyilatkozott, hogy az afganisztáni kontingens békefenntartó feladatot lát el, és a parlamenti mandátumnak megfelelően északon kell maradniuk. Steinmeier szerint értelmetlen is volna délre vezényelni a katonákat, hiszen északon is garantálni kell a stabilitást.

A Bundestag tavaly októberben hosszabbította meg egy évvel az afganisztáni német békefenntartók mandátumát, így egyelőre a közép-ázsiai országban marad a Bundeswehr 3500 katonája. A parlament azonban nem járult hozzá ahhoz, hogy a német katonák az amerikaiak által vezetett Tartós Szabadság elnevezésű hadműveletben is részt vegyenek, vagyis harcba bocsátkozzanak a lázadókkal. A németek csak vészhelyzetben nyújthatnak segítséget a délen harcoló koalíciós erőknek.

A NATO által vezetett nemzetközi biztonsági erők (Isaf) kötelékében főleg az amerikaiak, a britek, a hollandok és a kanadaiak vesznek részt tényleges harcokban. A szövetség nehezen bír a Pakisztán törzsi területeiről támogatott tálib fegyveresekkel, vezetői már többször jelezték, hogy több katonára lenne szükség, mert a nyugatiak hiába foglalnak vissza területeket, az afgán kormányerők nem képesek megtartani azokat.

A csapaterősítést a tagállamok részben hajlandók is biztosítani, de néhány állam - köztük Olaszország, Spanyolország, Németország és Franciaország - eleve olyan feltételekkel ment bele az akcióba, hogy nem kívánnak tényleges harcokba bocsátkozni. Ez komoly feszültségeket kelt a koalíción belül.

Magyarország egy 225 fős tartományi újjáépítési csoporttal van jelen az észak-afganisztáni Baglan tartomány újjáépítési csoportjában, de hazánk egy 50 fős alakulatot is felajánlott, amelyet a déli Uruzgán tartományba küldenének. Nem egyértelmű azonban, hogy ez a csapat milyen feladatot látna el: lehet, hogy csak a kormányerők kiképzésében vennének részt, de lehet, hogy egy különleges egységet is bevetnének a harcokban.