Visszafogadták Kubát a latin-amerikai országok

Szorosabbra fűzték kapcsolataikat Kubával a latin-amerikai országok, amelyek a szigetország elleni amerikai embargó feloldását sürgették keddi csúcstalálkozójukon. A dél-amerikai vezetők gesztusértékű lépést tettek a kommunista szigetország elszigetelése ellen is, és a "riói csoport" tagjává fogadták.

A Kubával szembeni amerikai embargó feloldását szorgalmazták a latin-amerikai és a karibi térség államainak vezetői brazíliai csúcstalálkozójukon. A harminchárom állam-, illetve kormányfő helyi idő szerint kedden kezdődött találkozóján nyilatkozatban fejezte ki az iránti "határozott támogatását", hogy oldják fel az amerikai korlátozó intézkedéseket - közölte Raúl Castro kubai elnök.

Az Egyesült Államok csaknem ötven évvel ezelőtt vezetett be korlátozó intézkedéseket Kubával szemben, ami hivatalos havannai adatok szerint 93 milliárd dolláros kárt okozott a karibi szigetországnak.

Fidel Castro öccse, a 77 éves Raúl először vett részt hazáján kívül rendezett csúcstalálkozón azóta, hogy 2006-ban átvette a kommunista vezetésű karibi szigetország irányítását. Castro jelenléte a mostani tanácskozáson azt jelzi, hogy Latin-Amerika egyre inkább függetlenedik az Egyesült Államoktól. Ez nagy különbség a hidegháborús időkhöz képest, amikor felfüggesztették Kuba tagságát a washingtoni székhelyű Amerikai Államok Szervezetében.

A brazíliai csúcson Kubát hivatalosan az 1986-ban alakult riói csoport tagjává fogadták, amelynek ezzel immár 23 latin-amerikai és karibi ország a tagja. Havanna ezt a Kuba elszigetelését célzó washingtoni politika kudarcaként igyekszik láttatni, s egyszersmind annak a jeleként is, hogy egyre inkább balra tolódik a latin-amerikai országok többsége.

A latin-amerikai és karibi vezetők döntöttek egy regionális védelmi tanács létrehozásáról a helyi konfliktusok megelőzése és az amerikai fegyverszállításoktól való függőség enyhítése érdekében. Evo Morales bolíviai elnök - aki régóta rossz viszonyban van a tisztségéből januárban távozó George Bush amerikai elnök kormányával -, reményét fejezte ki, hogy a következő amerikai elnök, Barack Obama képes lesz enyhíteni az Egyesült Államok és Latin-Amerika közötti politikai és gazdasági feszültséget.