"Az egész a pisiléssel kezdődött"

A mongolok nem szoktak hozzá a véres tömegmegmozdulásokhoz, mégsem idegeskednek az öt ember halálát követelő hét eleji zavargások miatt. Csak a kormánypárti politikusok ijedtek meg nagyon - rendkívüli állapotot hirdettek, miután porig égett a székházuk. Bár egy Mongólában tartózkodó magyar szerint az ellenzék által emlegetett választási csalásoknak van köze a tüntetésekhez, a gyújtogató és a rendőrökkel összecsapó tüntetőket nem annyira a politika, inkább a randalírozás vágya mozgatta.

"Mongólia másféle ország, mint Magyarország, itt a rendkívüli állapot senkit sem érdekel" - mondta az [origo]-nak Hajnal lászló, aki jelenleg Ulánbátorban él. A mongol fővárosban kedden este törtek ki véres zavargások, öten vesztették életüket és több mint háromszázan megsebesültek. Az ellenzéki tüntetők a választási eredmények, és vélt választási csalások miatt tüntettek, felgyújtották a győztes párt, a kormányzó Mongol Népi Forradalmi Párt (MNFP) székházát. Nambarin Enhbajar államfő ezután hirdetett négynapos rendkívüli állapotot. Szerda reggel megerősítették a kormányépületek rendőri védelmét, majd csütörtökön, a zavargások elülése után visszavonták a katonaságot.

A mongolok nem idegesítik magukat a kedd éjszakai véres események miatt, pedig a tüntetések szokatlanok az ázsiai országban, és általában a választások sem hoznak izgalmakat: régóta az MNFP kormányoz, míg a Demokrata Párt afféle örök ellenzék - magyarázta az Ulánbátorban tartózkodó magyar. "Nincs félelem az emberekben, egyedül a politikusok ijedtek meg... A köztársasági elnök arcán látszott a félelem" - tette hozzá. A televízióban látni lehetett Szandzságín Bajar kormányfőt, amint az elszenesedett romok között járkál kezét imára kulcsolva.

Megdobálták a tűzoltókat

Hajnal szerint a zavargásoknak nem nagyon volt ideológiai töltete, inkább az egyszerű randalírozók voltak többségben. "Az egész a pisiléssel kezdődött" - mondta. Ulánbátor központi terén ugyanis hétfőn részeg fiatalok levizeltek egy területet. Kedden napközben a téren - ahol a mongol parlament, a kormánypárt székháza, egy Lenin-szobor és egy hotel is található - az ellenzék gyűlésezett. Itt is beszélt arról az ellenzéki Demokrata Párt vezetője, Cahiagín Elbegdordzs, hogy nem fogadja el a hivatalos eredményt, mert szerinte meghamisították. Valamivel odébb pedig a kisebb ellenzéki pártok tüntettek, ők új választásokat akartak.

Estére azonban spontán tüntetés alakult ki, a "kemény magot" nem szervezte senki Hajnal szerint, mert akkor már nem volt politikai cél. Szerinte ezt igazolja, hogy a zavargóknak eszébe sem jutott ledönteni például a téren álló Lenin-szobrot, holott az köthető a kommunista rendszerhez és a kormányzó utódpárthoz, amelynek székházát viszont felgyújtották. "Inkább vandalizmusról lehetett szó" - állította Hajnal.

A kormánypárt székházánál több ezer tiltakozó gyűlt össze, az épületet háromszoros rendőrsorfal vette körül. A tüntetés kezdetben békés volt, de később a részvevők köveket és üvegpalackokat dobáltak a székházra, betörték ablakait, és kisebb csetepatékat vívtak a rendőrökkel, akik lövésekkel próbálták feloszlatni a tömeget. Ezután a tüntetők felgyújtották a kormánypárt székházát.

Az összecsapások közben többen is odafigyeltek arra, hogy a kormánypárt székházát emésztő lángokat ne tudják könnyen eloltani a kiérkező tűzoltók. Sokan megdobálták őket, az épület pedig szerda reggelre teljesen kiégett. A mongolok arról is beszélnek, hogy nagy mennyiségű alkohol égett odabenn. Az egyik iroda ugyanis tele volt italokkal, amelynek egy részét megitták, a maradékot pedig meggyújtották a tüntetők - mondta Hajnal.

Elnémultak a független tévék

A helyzet azért politikailag is kiélezett. Kedd este óta leállították az összes független és kereskedelmi tévé adását, azóta csak a központi csatornán lehet követni a híreket a hétszáz letartóztatottról és a rendkívüli állapotról. "De ezen a csatornán sem lehet nagyon hazudni, hiszen Ulánbátorban összesen egymillió ember él, biztosan mindenkinek volt olyan rokona vagy szomszédja, aki részt vett a zavargásokban, tőle megtudhatja az igazságot" - mondta Hajnal.

Mindkét oldalon - a tüntetők és az ellenük harcoló rendőrök között is - nagyon sok volt a sebesült. Amikor komolyabbra fordultak a dolgok, akkor utánpótlást kellett hozni a rendőröknek vidékről. Elszállásolni azonban nem tudták, így vissza kellett szállítani őket a falvakba. A rendőrök közül csak minden másodiknak volt sisakja, pajzsa, a másik felének pedig gumibotja - ezt is a rendőrség egyik tisztje nyilatkozta az azóta nem fogható független tévéadón. Hajnal szerint ez az országra jellemző megoldás, Mongóliában minden van, de semmi nem működik tökéletesen - egy mongol közmondás szerint, ha nincs ragasztó, "takonnyal ragasztják meg", amit kell.

A kórházak nem voltak felkészülve a sebesültek tömegére - a közelmúltban járvány is volt, és megteltek a kórtermek -, vagy egy beteg hosszabb ellátására. Az a japán állampolgárságú férfi, aki agysérülést szenvedett a zavargásokban, bajban lehet, hiszen a mongol kórház nem tud hosszabb távú ellátást biztosítani. Hajnal László szerint ezt is az egyik független adón mondták be, mielőtt leállt volna a közvetítés. "Ráadásul a mongolok nagyon szeretnek kórházba járni, pedig különösen szívós emberek" - tette hozzá. Többeket látott a tévében, akiket az éjszakai harcok során nagy erővel fejbecsaptak, mégis tovább futottak.

Taxival szállított urnák

A mongol választási bizottság szerint az MNFP elsöprő többséget szerzett a 76 fős parlamentben. Az ellenzéki Demokrata Párt vezetője, Cahiagín Elbegdordzs kedden sajtóértekezleten jelentette be, hogy nem fogadja el a hivatalos eredményt, mert szerinte meghamisították azt. Egy Magyarországon élő mongol fiatalember szerint is voltak furcsaságok: sokáig úgy nézett ki, hogy az ellenzéki demokraták szereznek nagy többséget, minden hír erről szólt, aztán a kommunisták a semmiből fordították visszájára az eredményt. Nemzetközi megfigyelők szerint azonban a választások alapvetően szabadok és tisztességesek voltak.

Apróbb problémák csak a szavazatok összeszámlálásakor adódtak, mivel az új választási szabályok miatt több helyen nem voltak biztosak benne, hogyan kell összesíteni a voksokat.

Hajnal László szerint több választási csalás történhetett. A mongolok azt beszélik, hogy a vidéki szavazókat buszokkal vitték be szavazni a városokba. Csalások történhettek a szavazócédulák, az urnák, a szavazatszámlálás körül is. Az urnákba összegyűlt szavazatokat többször egyszerűen taxival szállították a központba, a taxiban pedig nem ellenőrizhették, hogy mi történik az elvileg lezárt urnákban található cédulákkal.

Pénzt ígértek

A választás tétje jelentős: aki megszerzi a többséget és kormányra juthat, hatalmas pénzek fölött rendelkezhet, ha sikerül módosítani a bányászati törvényt, amely révén lehetővé válik külföldi befeketők bevonása az iparágba. A réz-, arany-, szén- és uránkincsben gazdag ország iránt egyre többen érdeklődnek. Ezt a nyersanyagok árának növekedése, és a kínai igények is fokozzák.

Az előző parlament nem tudott zöldágra jutni a törvény módosításáról, emiatt függőben van többek között egy sokmilliárd dolláros réz- és egy szénbányaberuházás is. Befektetők szerint az új beruházások révén akár 34 százalékkal is megugorhat az ország nemzeti összterméke, amit tovább növelhet majd újabb bányák nyitása.

A pártok igyekeztek is kihasználni az ígéretes lehetőséget, a kampányban nem aprózták el az ígéreteket: pénzzel igyekeztek maguk mellé állítani az embereket. Az ellenzéki párt egymillió tugrik (közel 130 ezer forint), a kormánypárt pedig másfél millió tugrik (több mint 190 ezer forint) részesedést ígért minden mongol állampolgárnak az ásványkincs-készletek kiaknázásából.