Fidel Castro lemond az államfői tisztségről

Lemond az államfői tisztségről Fidel Castro kubai elnök, de nem int véglegesen búcsút - jelentette be maga Castro pártjának lapjában. Castro 49 éven át vezette Kubát. Uralmát jogsértések, politikai elnyomás és az USA gazdasági szankciói tették hirhedté. Castro 2006 nyara óta súlyos beteg.

Castro olyan sokáig volt hatalmon, hogy a kubaiak kétharmada nem is ismer más vezetőt rajta kívül. Hivatali ideje alatt nem kevesebb, mint kilenc elnök szolgált az USA-ban, amely mindvégig legnagyobb ellensége volt. Ebben komoly szerepet játszott az amerikai támogatású Batista megdöntése, illetve az államosítás. Kuba a Szovjetunió felé fordult. A '60-as évek elején a Disznó-öbölbeli CIA-támogatta akcióval, majd a rakétaválsággal hidegháborús csatatérré vált a sziget. Az USA végképp meggyűlölte Castrót, egy kubai miniszter szerint a CIA legalább 600 alkalommal próbálta meggyilkoltatni.

A rendszer azonban sokáig virágzott, nagyban az egykori Szovjetunió segítségének köszönhetően: az amerikai gazdasági szankciók által sújtott Kubának jól jött, hogy a szovjetek felvásárolták az általuk termelt cukrot és cserébe alapvető légszükségleti cikkeket vittek. A Szovjetunió felbomlása azonban betett a kubai rendszernek is, az 1990-es évekre megszűnt a segítség, de a szankciók maradtak. Ekkor kezdtek csak igazán kiábrándulni az emberek vezetőikből, és ezrek próbáltak menekülni mindenféle lélekvesztőkkel a tengeren át át az USA-ba. Sokan azonban ma is rajonganak Castróért, az Amerika-Góliát ellen sikerrel küzdő Dávidot látják benne.

Castro uralmának 49 éve alatt elkövetett emberiség elleni bűncselekmények és jogsértések mértékéről megoszlanak a vélemények. A Castro-rendszer áldozatainak számát 50-100 ezer közé becsülik. Ebben több tízezer politikai okból kivégzett vagy megkínzott ellenálló és ellenzéki van, de legalább ilyen magas azoknak a száma, akik kezdetleges lélekvesztőkön próbáltak elmenekülni Kubából a rendszer elől, de a tengerbe vesztek.

"Mit gondolsz, mi szeretünk gyilkolni? Kényszerítenek rá bennünket, hogy így tegyünk... Borzasztó, amikor embereket kell kivégezned" - mondta Fidel Castro egy 1961-es interjúban, melyben politikai rendszerét magyarázta. A riporter szerint Castro hangja ideges lett, amikor erről kezdett beszélni, szemei pedig könnyel teltek meg.

A kubai rendszer Castro utolsó éveiben nem csak egyre öregebb, de keményebb is lett. Az 1959-es forradalmi hatalomátvétel után kezdett tisztogatások sokáig példa nélküliek voltak. Az Amnesty International jelentése szerint azonban a kubai kormány 2003-ban minden korábbinál keményebb kézzel lépett fel a tiltott emigráció ellen. Egyszerre 75 disszidenst vontak felelősségre rögtön ítélő bíróságokon tiltott tevékenységük miatt. A legenyhébb büntetés 26 hónap, a legsúlyosabb 28 év börtön volt. A bebörtönzöttek szerint csupán kinyilvánították véleményüket a rendszerrel szemben, a hatóságok viszont azt állítják, az USA által fizetett ellenforradalmi zsoldosok voltak.

Az Amnesty szerint azonban ez csak a kubai politika látványos része. Ennél több bebörtönzésre azért nem volt szükség, mert jelentős mennyiségű embert rövid fogva tartások, letartóztatások során félemlítettek meg vagy épp kilakoltatással, állásából történő elbocsátással, váratlan, mondvacsinált ürügyek alapján indított házkutatásokkal, a mozgásszabadság korlátozásával bírtak jobb belátásra, rengeteg embert pedig egyszerűen csak az utcán fenyegettek meg. "A fellépés meglepte azokat, akik azt hitték, hogy Kuba nyitottabb, toleránsabb álláspontot kezd képviselni a rezsim ellenzőivel szembe" - írta az Amnesty.

De nem csak a nyíltan ellenkezőkre várt elnyomás Castro idején Kubában. Az "ellenforradalmárok", illetve azok, akik "bűnt követtek el a forradalmi értékek ellen" szintén sanyarú sors elé néztek. A tényleges tárgyalás nélküli bebörtönzések rendszeresek voltak, de a rendszer nem kímélte a társadalmilag deviánsnak tekintett embereket sem. Az 1960-as években állítólag munkatáborokba gyűjtötték azokat, akik nyíltan vállalták homoszexualitásukat és hasonló elkülönítés várt az AIDS megjelenése után a kórban szenvedőkre is.