Felfüggesztette a parlament a román államfőt

Az alkotmánybíróság zsarolására való hivatkozással kezdeményezte Traian Basescu román államfő eltávolítását a román Szociáldemokrata Párt. Bár az államfő, a bíróság tagjai és az ügybe belekeveredett román titkosszolgálat is tagadja a vádat, a parlament nagy többséggel támogatta Basescu felmentését. Az államfő hétfőig marad hivatalában. Bukarestben az államfőt támogató tüntetések kezdődtek.

Felfüggesztette csütörtökön tisztségéből Traian Basescu államfőt a román parlament. A döntés kényelmes többséggel született meg, hiszen a román parlament képviselői és szenátorai 235 vokssal is felfüggeszthették volna Basescut. Végül azonban 322-en szavaztak az államfő elmozdítása mellett, 108-an ellene, míg tízen tartózkodtak. A döntés már csütörtökön meg is jelent a Hivatalos közlönyben, a parlament két házának illetékes bizottsága pedig megküldte véleményezésre az Alkotmánybíróságnak. A testület pénteken dönt arról, hogy alkotmányos-e a felfüggesztés.

A szavazás titkos volt, ezért nem lehet tudni, pontosan melyik pártok törvényhozói támogatták a felfüggesztésről szóló határozatot, de valószínüleg a kormányzó pártok - a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) - egyes képviselői is támogatták az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) kezdeményezését.

Traian Basescu hétfőig hivatalában marad.

Tüntetések Basescu mellett

A felfüggesztés hírére Basescut támogató tüntetés kezdőtött Bukarestben, az Egyetem téren. A hotnews.ro román hírportál szerint koraeste közel kétezren gyűltek össze, és folyamatosan érkeznek a hírek, hogy vidékről buszokkal indultak demonstrálók a fővárosba. Itt várhatóan este beszédet mond az államfő is. Emellett több városban is lesznek az államfőt támogató megmozdulások.

A szavazást megelőző parlamenti vitán a pártok szónokainak többsége élesen bírálta Basescut. Mircea Geoana, a PSD elnöke ismét azzal vádolta az államfőt, hogy megsértette az alkotmányt, mert szerinte állami intézményeket használt fel az Alkotmánybíróság tagjainak megzsarolása érdekében. Geoana ezzel arra, az általa egy nappal korábban bemutatott dokumentumra utalt, amelyet a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) aligazgatója írt. Szerinte ez bizonyítja, hogy Basescu kompromittáló információkat kért a SRI-től az alkotmánybíróság tagjairól. Ezt a vádat Traian Basescu, a SRI igazgatója és az alkotmánybíróság is tagadta.

A parlamentet féltik

Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: nem örülnek ugyan, hogy idáig fajult a romániai belpolitikai vita, de Basescu "többször is megsértette a játékszabályokat". Az RMDSZ nem érthet egyet azzal, hogy a parlament szerepét csökkentve, elnöki köztársasággá alakítsák Romániát. Aki a parlament szerepét vonja kétségbe, az a demokrácia alapintézményének fontosságát vitatja - mondta.

A jelentősebb politikai erők közül kivételt képezett a Basescut elnöki székbe juttató, április 3. óta - a PSD segítségével - ellenzékbe kényszerített Demokrata Párt (PD), amely ellenzi az államfő (a párt korábbi elnöke) ellen indított procedúrát. Vasile Blaga demokrata szenátor politikai leszámolásnak nevezte az államfő felfüggesztésére irányuló eljárást.

Újra elnök lenne

Korábban Basescu visszaélésnek nevezte a felfüggesztését, mivel az alkotmánybíróság szerint nem sértette meg Románia alaptörvényét. Ezért előre bejelentette, hogy a számára kedvezőtlen kimenetelű parlamenti szavazás után "öt percen belül lemond". A média értesülései szerint azonban megvárja, amíg hivatalosan is érvénybe lép a parlament döntése, ezért várhatóan csak negyvennyolc órán belül nyújtja be lemondását.

Ha Basescu lemond, akkor új választásokat kell tartani, azt pedig a népszerű államfő jó eséllyel megnyerné, míg a többi párt kénytelen lenne a legerősebb embereit indítani, akik a kampányban jelentősen veszíthetnének a népszerűségükből. Ezért a PSD máris olyan törvénymódosítást tervez, ami megtiltaná, hogy a lemondott államfő újra induljon a posztért. A visszavonulásra szólította fel Basescut Colin Popescu-Tariceanu, liberális miniszterelnök is: "Véleményem szerint semmi erkölcsi alapja nincs arra, hogy újra államfőnek jelöltesse magát" - mondta.

[origo]/MTI