Elfogult ítélet miatt pikkelhet Kanada a magyar cigányokra

Elfogatóparancsot adtak ki Kanadában egy Magyarországról elmenekült cigány lelkipásztor ellen, aki családjával együtt megszökött a kitoloncolás elől. A férfi éveken át sikertelenül kért menekültstátust Kanadában, sok magyarországi romához hasonlóan: egy 1999-es bírósági ítélet nyomán a magyar romáknak szinte semmi esélyük a befogadásra, míg az Európa más részeiből menekülő cigányok jóval nagyobb része kap menekültstátust. A később elfogultnak nyilvánított precedens-ítéletben nagy szerepe volt négy magyarországi tanúnak, akik sikeresen győzték meg az ottani hatóságokat arról, hogy a Kanadába menekülő magyarországi cigányok alaptalanul hivatkoznak üldöztetésre.

Balogh mellett sok más magyarnak sem sikerült menedéket szereznie Kanadában, pedig az ország menekültpolitikája a világon az egyik legliberálisabb. A Magyarországról érkezett cigányokra ezen a téren jó pár éve rájár a rúd - állítja Lukács. "Több helyről jöttek ide romák, és nagy részben be lettek fogadva. Magyarországnál valahogy más a helyzet, nem tudom pontosan, miért... most már kevesebben jönnek" - mondta.

Korábban néhány kanadai lap is cikkezett arról, hogy a magyar romákat jóval kisebb arányban fogadja be Kanada, mint az Európa más részeiből érkezőket. Az egyik lap szerint a magyar romáknak csak tíz, míg a máshonnan jövőknek hatvan-nyolcvan százaléka kap menekültstátust. Más lapok ettől eltérő, de hasonló arányokról számolnak be. A kanadai Bevándorlási és Menekültügyi Tanácstól (IRB) elkértük az elmúlt nyolc év Csehországra, Lengyelországra és Magyarországra vonatkozó adatait. Bár ezekből nem derül ki a roma menedékkérők pontos száma, a menekültek jelentős része cigány, vagy annak adja ki magát.

A hivatalos számok alapvetően alátámasztják a vádakat. 2000 óta a Magyarországról érkező romák befogadása egy év kivételével mindig 20 százalék alatt maradt, míg az ugyanerre az időszakra vonatkozó lengyel és cseh adatok vegyesek: az adatok tíz és hetven százalék között mozognak.

A Kanadába tartó cseh és magyar roma bevándorlók száma egyszerre nőtt óriásira a kilencvenes évek végén. Pontos adatok nincsenek arról, mennyien hagyták el Magyarországot, hogy üldöztetésre hivatkozva menedéket kérjenek Kanadában, de számuk több ezerre tehető. A menekültek nagyobbik részét akkor még befogadták, majd a cseh kivándorlást a vízumkényszer bevezetésével korlátozták a kanadai hatóságok.

Magyarország esetében másképp történt: míg 1998-ban a menedékkérelmek 70 százalékát pozitívan bírálták el, 1999-ben már csak 16,5 százalékuk kapott védelmet, és az arány azóta is alacsony. A választóvonal két menedékkérő roma család ügyében született elutasító ítélet, melyre a kanadai romák azóta is emlékeznek - Lukács Tibor is ezt említette a magyar romák rossz letelepedési esélyeinek okaként.

Az ítéletet mintaügynek tekintették a kanadai hatóságok. Az akkori hivatalos álláspont szerint azért volt ilyenre szükség, mert a Magyarországról érkező rengeteg roma ügyét a kanadai törvények szerint egyedileg kell elbírálni, így minden esetben újra és újra meg kellett állapítani, a romák Magyarországon valóban üldöztetésnek vannak-e kitéve - leginkább ennek alapján adnak ugyanis menekültstátust. Az egyedi elbírálás maradt, a magyarországi cigányok általános helyzetére vonatkozóan viszont irányadó maradt az ítélet.

A mintaügy tárgyalására a kanadai IRB Magyarországról hívott szakértőket: négy tanút hallgattak meg a perben. Köztük volt az igazságügyi minisztérium illetékese, Farkas Flórián roma politikus, jelenlegi fideszes képviselő és Kaltenbach Jenő akkori kisebbségi ombudsman is. Kaltenbach szerint a tanúk többségének álláspontja az volt, hogy a genfi konvenció értelmében vett üldöztetés nincs Magyarországon. Farkas Flóriánt több hazai cigány szervezet bírálta utóbb, mert szerintük túlságosan rózsás képet festett Magyarországról. Állítólag többek között azt mondta, a szegregáció már nem jellemző a magyar iskolákban, a romatelepeket felszámolták, és megszűntek az ellenük irányuló támadások is.

A tanúvallomások nyomán 1999 legelején elutasították a két roma család menekültkérelmét, és ezt sorban követték a hasonló döntések Kanadában - sokaknak vissza kellett térniük Magyarországra. Míg a magyarországi kisebbségi lapok Farkas Flóriánt támadták, több kanadai újság Jean Chrétien akkori kanadai kormányfőt bírálta. A kritikusok - írta egy lap - azzal vádolták Chrétient, hogy túl barátságos volt az Orbán Viktor vezette akkori magyar kormánnyal, amely akkor még csak útban volt az EU felé. A menekültként Kanadában élő magyar romák ezrei rossz fényt vetettek Magyarországra, és veszélyeztették az EU-tagságot. Így a menekülthullám leállítása kanadai részről a magyaroknak tett gesztus lehetett - utalnak rá azok, akiket a kanadai lapok kritikusokként emlegetnek.

Egyikük lehet Rocco Galati ügyvéd, aki a mintaügyeket elfogultságra hivatkozva megfellebbezte a kanadai fellebbviteli bíróságon. Az ügy 2006 márciusára zárult le: a szövetségi Fellebbviteli Bíróság az ügyvédnek adott igazat. Azóta tehát nem lehet mintaügynek tekinteni az 1999-es döntést. Tavaly az elenyésző számú magyar menekültkérelem 53 százalékát pozitívan bírálták el, míg idén az eddigi tíz elbírált kérelemből nyolcat elutasítottak.

Amikor a magyar romákra vonatkozó menekültpolitikáról kérdeztük, Patrizia Giolti, az illetékes kanadai szóvivő annyit válaszolt: "Kanadában hagyományosan nyitottak vagyunk azok felé, akik a védelmünket keresik. Minden egyes menedékkérelmet egyedileg bírálunk el."