Beszállnak a bioüzletbe a kolumbiai gerillák

Egyre inkább az olajpálma felé fordul a magukat főként kokaintermelésből fenntartó kolumbiai fegyveres csoportok figyelme. A gyakran véres akciókkal elűzött földművesek telkein a bioüzemanyagok egyik alapjának számító, legálisan termelhető és busás haszonnal kecsegtető olajpálmát termesztik. A sötét üzelmekben számos pálmaolajra szakosodott cég is közreműködik, de közben nem csökken a drogtermelő területek nagysága sem.

Több ezer földműves családot űztek el földjeikről gyilkosságokkal fűszerezett megfélemllítő kampány során a kolumbiai jobboldali fegyveres csoportok - írja a Guardian. A brit lap által idézett helyi szemtanúk és civil szervezetek szerint a bioüzemanyagok iránti egyre nagyobb kereslet nyomán a fegyveresek mind nagyobb földterületet igyekeznek megszerezni - többnyire piszkos módszerekkel. A Fedepalma, a kolumbiai pálmaolajtermelők szövetségénék főtitkára szerint számos társaság működik együtt a fegyveresekkel, és folyamodik okirat-hamisításhoz, hogy megszerezzék az értékes földretületeket. A sötét üzleti praktikák és megfélemlítések nyomán sokan menekülnek el, és a földjük a cégek kezébe kerül - állítja Andres Castro, akinek szavait több jogvédő csoport és szemtanúk is megerősítik.

Az üzelmek a kolumbiai gazdaság egyik legfényesebben ragyogó ágára vetnek sötét árnyékot. A főzésre is használható, de egyre inkább bioüzemanyagként is alkalmazott pálmaolajat adó pálmagyümölcs termelése 80 ezer embernek ad megélhetést. Alvaro Uribe elnök szerint a 4 éve 172 ezer hektáron termelt gyümölcsöt idén év végére már 400 ezer hektáron termesztik majd. "Négy éve egy liternyi bioüzemanyagot sem állított elő Kolumbia. Ma, kormányunknak köszönhetően naponta 1,2 millió litert termelünk" - idézte a Guardian az elnököt, aki szerint a további befektetések nyomán bővül a termelés.

A kecsegtető üzletből azonban egyre nagyobb arányban igyekeznek kivenni saját hasznukat az ország egyes vidéki térségeiben negyven éve egymással és a kormányzattal harcoló jobboldali és baloldali gerillák is. Az egykori drogbárók magánhadseregeiből alakult, eddig magukat főként a kokaintermelés hasznából fenntartó csoportok figyelme azért is fordul a pálmaolaj felé, mivel annak termelése nem ütközik törvénybe, és kevésbé kockázatos befektetés, mint a kábítószer. Számos, földjéről puskacsövekkel elüldözött farmer állítja, banánligeteiket és marhalegelőiket pálmaolajültetvényekké alakítják a telkek elragadói. Egy friss kormányzati vizsgálat megállapította: a pálmaolajtermelő területek 80 százalékának nem tiszták a tulajdonviszonyai. "Ez a bioüzemanyag sötét oldala" - jellemezte a helyzetet a brit központú Christian Aid nevű szervezet egyik munkatársa.

A fegyveres csoportok a '80-as évek óta üldözik a civileket, ragadják el földjeiket, ahol egyelőre főként kokacserjét termesztenek. A máig folyó gyakorlatot jól jellemzi, hogy az ENSZ menekültügyi főbiztosságának évente átlagosan 200 ezer esetről van tudomása. Az esetek többségét az ország karibi partokhoz közel fekvő pálmaolaj-termelő térségéből jelentik. Az elűzött emberek - más menedék híján - a kolumbiai nagyvárosok peremén fekvő nyomornegyedekben húzzák meg magukat.

Eközben azonban tovább bővül a kokaintermelés is - annak ellenére, hogy az USA 2000 óta 5 milliárd dolláros, javarészt katonai segélyt juttatott az országnak a drog elleni harcra. Az 1999-ben indult Kolumbia-terv értelmében 5 év alatt fel kellett volna számolni a drogtermelés felét - ehhez képest becslések szerint a termelés azóta 27 százalékkal bővült. Az erőfeszítéseket a nagyfokú korrupció, illetve a kormányzat, a gerillák és a cégek közötti összefonódások hátráltatják. Jó példa erre, hogy márciusban letartóztattak parlamenti képviselőket és szenátorokat, büntettek banánkereskedő céget, de miniszter, sőt elnöki tanácsadó is belebukott az összefonódásokba.