Sok külföldi rendőrbotrányból okulhatnak a magyarok

Melyik kollégájának hibáiból tanulhatna a magyar rendőr? A rassszista gyilkosságra vágyakozó brittől, a kamaszfiút agyonlövő franciától vagy a kemény diktatúrákon edződött latin-amerikaiaktól? Hasonlóan Magyarországhoz, más országokban is robbannak ki rendőrségi botrányok, amelyek következtében a politikusok meg akarják reformálni a szervezetet. Az [origo] rendőrsorozatának ebben a részében azt vizsgáljuk, miként igyekeztek jobbá tenni rendőrségeik működését a világ több országában.

Egy francia rendőr 1993-ban kihallgatás közben állítólag véletlenül agyonlőtte a radiátorhoz bilincselt, 16 éves, zairei származású Makomé Bowolét. Matthieu Kassovitz francia színész, rendező néhány évvel később filmet forgatott az esetről, és a nagyvárosokat övező gettókban élők és a brutálisnak mondott rendőrök mindennapos harcáról.

A gyűlölet című 1995-ben készült film hatalmas siker lett, és nagy vitát váltott ki Franciaországban a rendőrségről. Alain Juppé akkori miniszterelnök egész kormányának kötelezővé tette a film megnézését. A Cannes-i Filmfesztiválon azonban a biztosításra kirendelt rendőrök, tüntetőleg hátat fordítottak, amikor a rendező és a színészek a vörös szőnyegen bevonultak a vetítésre.

Ne tegezz!

A francia rendőrség azonban az azóta eltelt több mint egy évtizedben sem volt képes eloszlatni a rasszizmus vádját. Az [origo] Párizsban sokszor megforduló munkatársának tapasztalata, hogy a mai napig gyakran csak nem-fehéreket igazoltatnak a párizsi elővárosokba tartó esti vonatokon járőröző fegyveres és kutyás rendőrök. Arab és afrikai származású francia fiatalok sokszor panaszkodnak, hogy a rendőrök tegezik őket, míg a velük együtt igazoltatott fehéreket magázzák.

A bürokratikusan csak érzékeny negyedeknek nevezett külvárosi gettókban 2005 őszén kitört zavargásokat részben az váltotta ki, hogy az akkori, keménykezűnek tartott belügyminiszter Nicolas Sarkozy azt mondta, "Karcher tisztítógéppel kellene kipucolni ezt a söpredéket". A hetekig tartó összecsapásokban közel 10 ezer autót gyújtottak fel.

Statisztikailag nincs probléma

A gyűlölet (La Haine) című film előzetese

A problémát alapvetően az okozza, hogy a francia állam hivatalosan minden polgárát, származásától, vallásától függetlenül egyenlőnek és franciának tekinti, és nem ismer el kisebbségi közösségeket. Ez azt is jelenti, hogy nincs hivatalos statisztika arról, hogy gyakrabban intézkedik-e a muszlimokkal és a fekete franciákkal szemben a rendőrség. A kormányzat és a rendőrség szemében - hivatalosan - így a külvárosi bűnözés, és feszültségek szociális, és nem rasszista problémák.

Civil szervezetek szerint ez az egyik fő akadálya, hogy a rendőrség a - szerintük - valódi problémára, a rasszizmusra találjon megoldást. Fekete francia, vagy maghrebi származású rendőrök ugyan már szolgálnak, de statisztika erről sem létezik. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet idén márciusban fejezte ki sajnálatát, amiért Franciaország még mindig nem ratifikálta a kínzás és kínvallatás tilalmáról szóló, 2005-ben aláírt egyezményt.

Központosított

Erőt mutatnak

Egyes vélemények szerint a francia rendőrség - a brittel ellentétben - túlságosan központosított, és a polgároktól elszigetelve működik. Franciaországban is létrehozták az országos rendőrséget felügyelő szervet (IGPN), amelynek célja, hogy javítsa a rendőri szervek munkájának, és a rendőrképzés színvonalát. Ugyanakkor a törvényes működés betartásának felügyelete is feladata.

Az Amnesty International (AI) szerint azonban az IGPN nem független a rendőrségtől és a kormányzattól, ezért nem tudja ellátni a rendőrök felügyeletét. Az AI felhívásában emlékeztet, hogy az 1994-2004-ig tartó időszakban 30 esetet követtek, ahol rendőri túlkapás volt a vád, a legtöbb ügy felmentéssel, vagy szimbolikus büntetéssel zárult, amelyet az ENSZ kínzás elleni bizottságának 2005-ös, és az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2006-os jelentése is bírált.