Összecsapások követték Pinochet halálát

Kilencvenegy éves korában elhunyt Augusto Pinochet egykori chilei diktátor. A közelmúltban szívinfarktussal szállították kórházba a tábornokot, aki 17 éven át vezette kemény kézzel Chilét. Több mint háromezer embert öltek meg uralma alatt, és sokan eltűntek. Pinochetnek ugyanakkor még ma is sok híve van antikommunizmusa és gazdaságpolitikája miatt. Halálhírére azonban sokan örömünnepet ültek, az utcai megmozdulások sok helyen összecsapásokba torkolltak.

"Családja körében hunyt el" - jelentette be vasárnap az egykori diktátor orvosa, Juan Ignacio Vergara. A santiagói kórház illetékese szerint a 91 éves Pinochet állapota rohamosan rosszabbodott, és már semmilyen terápiával nem tudtak segíteni rajta - írja a BBC. A kórház előtt az utóbbi napokban mintegy 150 szimpatizáns virrasztott. Mások viszont várhatóan azért lesznek csalódottak, mert Pinochet úgy halt meg, hogy nem vonták felelősségre az uralma alatt elkövetett bűnökért.

A tábornok ellentmondásos figura volt Chilében. Szimpatizánsai úgy vélik, ő mentette meg az országot a kommunizmustól, attól, hogy egy második Kuba legyen belőle. Hívei között is visszatetszést váltott ki ugyanakkor, amikor 2004-ben egyértelművé vált, hogy ellopott mintegy 27 millió dollárt, és titkos számlán tartotta a pénzt. Bírálói ennél súlyosabb bűncselekmények miatt akarták felelősségre vonni: több ezer ember haláláért és eltűnéséért. Emberi jogi szervezetek ugyanakkor hiába próbálkoztak elérni a volt diktátor felelősségre vonását, Pinochet egészségi állapotára hivatkozva bújt ki a bírósági eljárás alól.

Ünneplők és gyászolók

Ellentmondásos megítélését jól jelzi az is, hogy miközben közel kétezer híve a tábornok képeit lobogtatva sírva énekelte a nemzeti himnuszt a santiagói katonai kórház előtt, halálát ennél jóval nagyobb tömeg ünnepelte a városközponthoz közeli Italia téren, ahol rendszerint a sportdiadalokat is megünneplik. A téren megállás nélkül nyomták az autók dudáját, vidám dalokat énekeltek, táncoltak és éljeneztek.

Az örömünnepség azonban sok helyen összetűzésbe torkollott. Santiagón kívül még tíz régióból jelentettek zavargásokat. A fővárosban könnygázt és vízágyúkat is be kellett vetni a rendőségnek a randalírozók ellen, akik még égő torlaszt is emeltek az egyik sugárúton. A zavargásokban 24 rendőr és számos randalírozó megsérült, sok embert őrizetbe vettek.

Az 1915-ben született Augusto José Ramón Pinochet tábornok 1973- tól 1990-ig gyakorolta a hatalmat Chilében, miután katonai puccsal hatalomra került. A puccs utáni napokban "halálkaraván" járta az országot, amely az előző rendszer több tucat magas rangú támogatójával végzett. Filozófiája az volt: "a demokráciát néha vérben kell fürdetni", ennek a jelmondatnak pedig tökéletesen eleget tett.

Augusto Pinochet és Salvador Allende

A puccs előzménye az volt, hogy 1973-ban tagja lett a chilei vezérkarnak, majd augusztus végén Salvador Allende elnök őt nevezte ki vezérkari főnöknek. Alig egy hónappal később szeptember 11-én már a hadsereg bombáztatta az elnöki palotát és rohamot indított a kormány ellen. Az ostrom során maga Allende állítólag öngyilkos lett, bár halálának pontos körülményei máig nem tisztázottak.

Nem egyértelmű az sem, hogy Pinochetnek milyen szerepe volt Allende rendszerének megdöntésében. Maga a tábornok visszaemlékezéseiben azt állította, hogy ő vezette a puccsot, a korszak más befolyásos tisztjei közül azonban többen is azt mondták, hogy Pinochet véletlenül csöppent bele a szervezkedésbe pár nappal a katonai fellépés előtt.

Allende halála után már egyértelműen ő irányított. Bezáratta a parlamentet, betiltotta a baloldali pártokat és a szakszervezeti tevékenységet. Szigorú cenzúrát vezetett be, és kemény eszközökkel fellépett az előző elnök hívei ellen. A puccs utáni napokban "halálkaraván" járta az országot, amely az előző rendszer több tucat magas rangú támogatójával végzett. 1990-ig tartó uralma alatt hivatalos adatok szerint 3197 ember lett politikai gyilkosság áldozata, több mint ezren eltűntek, ezreket bebörtönöztek, megkínoztak vagy száműzetésbe kényszerítettek.

Hívei utcára vonultak halálhírére

Pinochet a bolíviai, a brazil, a paraguayi, az uruguayi, majd később az argentin katonai vezetéssel szövetkezve részt vett a Condor-hadműveletben, amelynek célja a latin-amerikai országok megtisztítása volt a balos befolyástól. Sok támogatója nem is annyira antikommunizmusáért, hanem gazdaságpolitkájáért tartotta nagyra. Pinochet ugyanis neoliberális gazdaságpolitikát hirdetett, amivel sikerült felpörgetnie a chilei gazdaságot. Eredményeit még a nemrég elhunyt Nobel-díjas amerikai közgazdász, Milton Friedman is méltatta.

A Pinochet rendszere elleni tiltakozás az 1980-as évek elején erősödött fel, 1986-ban merényletet kíséreltek meg ellene, de bukása csak az évtized végén következett be. 1988-ban elveszítette azt a népszavazást, amely elnöki mandátumának meghosszabbításáról szólt. Két évvel később távozott az elnöki székből is, de tábornoki rangját megtartotta.

Pinochet feleségével, Lucia Hiriarttal

Katonai pozícióját arra használta fel, hogy védje a diktatúra vezetőit a felelősségre vonástól. A hadsereg éléről 1998-ban távozott, egy nappal később azonban már örökös szenátornak nyilvánította magát. Egyre romló egészségi állapota miatt Nagy-Britanniába utazott gyógykezelésre, ahol 1998-ban őrizetbe vették spanyol állampolgárok meggyilkolásának vádjával. 16 hónap után azzal az indokkal engedték el, hogy nem megfelelő az egészségi állapota egy perhez. Pinochet néhány hete ünnepelte születésnapját, ekkor ismerte el először "politikai felelősségét" az uralma alatt elkövetett cselekményekért, a felelősségvonás azonban most már végleg elmarad.