Ki ő?

 

Mahmud Ahmedinezsad iráni elnök

1. Ahmedinezsad tavasszal levelet írt George Bushnak, amiben Iránnal kapcsolatos hazudozás, a 2001. szeptember 11-i események eltitkolása és a vallástól való elfordulás miatt bírálja az amerikai elnököt. Nyár végén újra próbálkozott, akkor tévévitára hívta Busht, de a Fehér Ház visszautasította a felvetést.

2. Ahmedinezsad elnökké választása előtt teheráni polgármester volt. 2005-ben bekerült a világ legjobb polgármestereit kitüntető World Mayor díj döntősei közé. A díjat végül Dora Bakoiannisz athéni polgármester nyerte.

3. Ahmedinezsad egy évvel ezelőtt letiltotta az iráni tévéket, rádiókat és mozikat a nyugati dekadens zenék és filmek sugárzásáról, vetítéséről. Helyette az 1979-es forradalmat idéző, relaxációs és iráni népzenéket ajánlott alternatívaként. Az iráni cenzúra legújabb vonala az internet szűrése. Idén a világ egyik legfejlettebb cenzúraprogramját állította csatasorba az iráni vezetés, hogy kiszűrje a szerinte nem kívánatos tartalmakat. A program gátolja például a videómegosztó oldalakra történő feltöltéseket.

4. December elején egyetemi diákok egy csoportja cipőjének dobálásával, Ahmedinezsad képének égetésével és "Halál a diktátorra!" kiáltásokkal akadályozta meg, hogy az elnök elmondja beszédét hallgatóságának. Az elmúlt két év leghevesebb tiltakozáshulláma söpört végig az iráni egyetemeken.

5. Az iráni vezetés az egyetemek feletti teljes ellenőrzés biztosítása érdekében több tucat liberális, reformista oktatót küldött kényszernyugdíjba ősz elején. Ahmedinezsad szerint ők voltak a nyugati hódítás pillérei, így az egyetemkre nehezedő nyomás enyhítése érdekében ki kell purgálni őket. Az iráni vezetés 1999-ben vonta szigorú ellenőrzés alá az egyetemeket, miután széleskörű tiltakozó mozgalmak indultak a felsőoktatásban. Az egyetemi diákok a szabadságjogok kiterjesztését kérték. Vezetőjük hosszú éhségsztrájk után, idén júliusban börtönben halt meg.

6. December elején legfőbb szövetségesei, a vallási konzervatívok támadták Ahmedinezsadot, mert végignézett egy lengén öltözött nőket is felvonultató zenés-táncos revüt. Az ilyen műsorok Iránban törvénysértők, és a politikai vezetők általában külföldön is tartózkodnak látogatásuktól. Az iráni elnök azonban tévés felvételek szerint végigülte a 2006-os Ázsiai játékok pazar katari megnyitóját.

7. Ahmedinezsad blogot ír és első blogbejegyzésében azt is elmesélte, hogy egyetemi felvételijén a nagy megterhelés miatt eleredt az orra vére. Ennek ellenére az iráni elnök 400 jelentkezőből a 132. legjobb eredményt érte el.

8. A decemberi iráni helyhatósági választásokon az Ahmedinazsadot támogató konzervatívok nem tudták erősíteni helyzetüket. Bár a hivatalos végeredmény és a konzervatívok kudarca az iráni cenzúra miatt csak korlátozott nyilvánosságot kapott, a választás a reformisták előretörését hozta.

9. Ahmedinezsad többször tagadta a holokausztot. Kezdeményezésére év végén Iránban nagyszabású holokauszt-konferenciát rendeztek, amin a legnevesebb revizionisták mellett részt vett egy cionistákat támadó rabbicsoport is. Az iráni elnök holokauszttagadása ellenére az iráni iskolák hivatalos tananyaga az Európában is megszokott módon tanítja a holokauszt történetét.

10. Az iráni atomvita végigkísérte az egész évet. Az Egyesült Államok által vezetett nyugati szövetség a veszélyesnek tartott iráni atomprogram leállítását követelte, amire Teherán nem volt hajlandó. Az iráni vezetés szerint joga van a békés atomenergia használatához, amire a lakosság megnövekedett energiaigényének kielégítésére van szükség. Irán több alkalommal kisebb-nagyobb diplomáciai győzelmet aratott a nyugati államok felett az atomvitában, több végsőnek mondott határidőt söpört le az asztalról. Karácsony előtt az ENSZ Biztonsági Tanácsa végül Irán elleni szankciók bevezetéséről döntött. A büntető intézkedések azonban gazdasági jellegűek, így kérdés, milyen hatásuk lesz. Több szakértő már korábban jelezte, egy ilyen jellegű büntetés feltehetően semmilyen eredményt nem ér, a problémát nem oldja meg.