Ki ő?

 

George Bush amerikai elnök

1. Bush közel egy éves tagadás után szeptember elején elismerte, hogy léteztek olyan titkos CIA-börtönök az Egyesült Államokon kívül, ahol terrorista tevékenységgel gyanúsított embereket tartottak fogva és vallattak. Bush szerint az így szerzett fontos információk segítségével ártatlan életeket mentettek meg.

2. Bush júliusban megvétózta az őssejtkutatások tilalmát feloldó törvényt. Ez volt első vétója 5 éves elnöksége alatt, amivel közel 200 éves rekordot állított be. A törvény "olyan morális határokat feszeget, amit társadalmunknak tiszteletben kell tartania, úgyhogy vétóztam" - indokolta döntését.

3. Egy globális közvélemény-kutatás szerint az amerikai kormány politikája nagyobb fenyegetést jelent a világbékére, mint az iráni atomprogram. A 15 országra - többek között az Egyesült Államokra is - kiterjedő kutatás során, több mint 17 ezer embert kérdeztek meg, idén március vége és április eleje között. Egyedül Kínában nőtt az USA-t kedvelők aránya tavalyhoz képest: 42-ről 47 százalékra.

4. Utoljára novemberben, az amerikai időközi választások után süllyedt soha nem látott mélypontra Bush népszerűsége. Akkor az amerikaiaknak 31 százaléka ítélte meg kedvezően az elnök munkáját. A megkérdezettek 66 százaléka szerint nem valószínű, hogy Bush elnök a következő, 2008. novemberi elnökválasztásig nagy dolgokat tud véghez vinni. Mindössze 29 százalék elégedett az Egyesült Államok jelenlegi helyzetével, 63 százalék elégedetlen.

5. Bush október végén aláírta azt a törvényt, ami 700 mérföld (több mint 1100 kilométer) hosszú kerítést építését írja elő az Egyesült Államok mexikói határán. A kerítés célja az illegális bevándorlók és a kábítószercsempészek visszatartása. A vállalkozást többen a berlini fal felhúzásához hasonlították.

6. A republikánusok elvesztették a novemberi amerikai időközi választásokat, a demokraták átvették az irányítást a szenátusban és a képviselőházban is. A vereségért sok republikánus is Bush politikáját tartotta felelősnek. A szavazás után végzett felmérések szerint a voksolók 39 százaléka az amerikai gazdaságpolitikát, 37 százaléka az iraki helyzetet tartotta a választás legfontosabb kérdésének.

7. Bush idei éve több szempontból is a magyar történelem jegyében telt. Márciusban részt vett egy az 1848-as szabadságharcról tartott megemlékezésen, nyári látogatása előtt pedig sokan azt várták: bocsánatot kér az Egyesült Államok 1956-os tétlensége miatt. Októberben nyilatkozatot adott ki '56-ról. Sőt, állítólag maga Bush kérte, hogy megnézhesse az '56-os eseményekről szóló Szabadság, szerelem című filmet teljes egészében.

8. Bush egy napot töltött júniusban Magyarországon. Utoljára tíz éve utazott Magyarországra amerikai elnök. A Bush-látogatást nagy figyelem követte az 1956-os forradalom 50 évfordulója miatt, az eseményt értékelő külföldi lapok azonban meglehetősen kritikusak voltak az amerikai elnök látogatása után. A többség azt emelte ki, hogy Bush szinte semmit nem mondott, fő gondolata ('56 és az iraki események összeboronálása) sántára sikeredett és még Sólyom László köztársasági elnök is megdorgálta a terrorizmus elleni harc során elkövetett jogsértések miatt.

9. Bush a nyári szentpétervári G8-csúcson a libanoni vérfürdő kapcsán úgy fogalmazott Tony Blair brit miniszterelnökkel folytatott beszélgetésében, hogy a "szarkeverésért" a Hezbollah a felelős. Bush állítólag nevetett, amikor megtudta, hogy a beszélgetést véletlenül rögzítette egy mikrofon.

10. Bár egész évben az ellenkezőjét állította, december végén a Washington Postnak adott nyilatkozatában Bush elismerte, hogy az Egyesült Államok vesztésre áll Irakban. Bush beismerését számos kritika előzte meg. A legnyomósabb érv az Irakra vonatkozó elnöki nyilatkozatok áthangolása mellett mégis az volt, hogy az iraki beavatkozást vizsgáló kétpárti amerikai bizottság december eleji jelentésében számos ponton bírálta az amerikai kormányzat iraki politikáját.