Két földrészen keresik az exkém gyilkosát

Az egykori orosz kém, Alexander Litvinyenko rejtélyes halála ügyében nyomozó britek a héten Oroszországba utaznak, és a történtek feltárásába beszállt az FBI is. Nem lesz könnyű dolguk, a sajtóban nyilvánosságra kerülő újabb részletek és elméletek alapján olyan bonyolult ügyről van szó, hogy bármelyik kémregény-szerző megnyalná mind a tíz ujját. Az [origo] összeállításából megismerheti a szereplőket, a lehetséges magyarázatokat és a mérget, amelyből egy gramm elég tízezer ember megöléséhez.

Az orvosok napokon át tanácstalanok voltak, hogy vajon mivel mérgezhették meg Litvinyenkót. Felmerült több lehetőség, és csak az egykori kém halála után közölték, hogy minden kétséget kizáróan egy különleges radioaktív anyag, a polónium 210 végzett vele. "Elég James Bond-szerű mód arra, hogy valakit megöljenek" - fogalmazott a Newsweek című amerikai hetilapnak Oscar Streeter, a dél-kaliforniai egyetem professzora, jelezve, hogy egyáltalán nem megszokott gyilkossági módszerről van szó.

A hetilapnak egy másik, név nélkül nyilatkozó szakértő elmondta, hogy a polónium 210 ugyan jelen van a környezetünkben - például a cigarettafüstben - de olyan formában, amilyen egy gyilkossághoz kell, nagyon nehéz előállítani, speciális technológiára van hozzá szükség.

Másrészt persze az is igaz, hogy fegyvernek ideális: komoly fájdalmat okoz, elég gyorsan végez az áldozattal, és viszonylag könnyű rejtegetni. A polónium 210 által kibocsátott alfa sugárzás ugyanis nem hatol át a bőrön, így csak akkor halálos, ha valaki lenyeli, belélegzi vagy pedig injekcióval adják be. "Akár a kezedben is tarthatod, és nem lesz semmi bajod. Viheted magaddal egy borítékban, a biztonsági berendezések nem fognak riasztani. És akár egy tűhegyni is elég belőle ahhoz, hogy megöljél vele valakit" - sorolta a szakértő.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint a polónium 210-ből egy gramm elég 10 ezer ember megöléséhez, és feltevések szerint évente 100 grammot állítanak elő. Több mint harminc olyan ország van, amely rendelkezik atomreaktorral, és így rendelkezésére állhat a polónium 210 gyártására alkalmas technológia. A Newsweek szerint azonban tovább lehet szűkíteni a kört azokra az országokra, amelyek atomfegyverrel is bírnak, a polónium 210-et ugyanis az atombombák indításához szokták használni. Ráadásul ez az anyag kifejezetten gyorsan bomlik le (felezési ideje 138 nap), ezért nem lehet sokáig raktározni. Így valószínű, hogy a Litvinyenko megöléséhez használt anyagot is a közelmúltban állíthatták elő.

Az amerikai hetilap fel is sorolja azokat az államokat, amelyek - ezt a gondolatmenetet követve - szóba jöhetnek: az Egyesült Állomk, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Észak-Korea és Izrael. A cikkíró felteszi a kérdést: vajon ezek közül kinek lehetett érdeke megölni Litvinyenkót az oroszokon kívül? Persze a történet közel sem ilyen egyszerű, és ezt a szerző is tudja, a cikk utolsó mondata ugyanis az: "A nyomozás folytatódik."

Az indíték

"Mr. Putyin, talán sikerül elhallgattatnia egy embert, de a tiltakozás világszerte hallható üvöltése visszhangozni fog a fülében élete végéig" - idézet abból az üzenetből, amelyet Litvinyenko diktált le egyik barátjának két nappal halála előtt. Az egykori kém tehát nem hagyott kétséget afelől, hogy kit tart felelősnek a mérgezésért, de a Kreml visszautasított minden vádat. Még ha igaz is, amit Litvinyenko állított, kérdés, hogy miért éppen most ölték meg, hiszen évek óta támadta az orosz vezetést és az FSZB-t. Egyértelmű válasz még nincs erre a kérdésre, többen is összefüggésbe hozták ugyanakkor a mérgezést egy orosz újságíró, a Kreml egyik kritikusaként számon tartott Anna Politkovszkaja október eleji megölésével.

Litvinyenko többször is találkozott az elsősorban az orosz hadsereg csecsenföldi visszaéléseinek feltárása miatt ismertté vált riporterrel, a The Observer legutóbbi száma közös fotót is közölt róluk. Egy október közepi, londoni rendezvényen az egykori kém azt állította, személyesen Putyin elnök rendelte el Politkovszkaja lelövetését. A Time magazin cikke szerint Litvinyenko fel is idézte egyik utolsó beszélgetését az újságíróval. A nő beszélt neki arról, hogy több halálos fenyegetést is kapott, és megkérdezte: "Szerinted megölhetnek engem?", mire Litvinyenko azt válaszolta: "Igen, megtehetik."

Litvinyenko saját maga is nyomozást indított az újságíró megölése ügyében október közepén. Nem valószínű, hogy kiderített bármi konkrétumot is, mert akkor azt halálos ágyán nyilván elmondta volna. Glenmore Trenear-Harvey titkosszolgálati szakértő, aki többször is találkozott Litvinyenkóval, és jóban is volt vele, a BBC-nek ugyanakkor azt mondta, vannak arra utaló jelek, hogy kapcsolat lehet Politkovszkaja és az orosz exkém halála között.

Litvinyenko ugyanis az FSZB-nél töltött utolsó éveiben a korrupcióellenes egységet vezette, számos gyanús ügyre bukkant, és így nagyon sok ellenséget szerzett magának - mondta Trenear-Harvey, aki emlékeztetett arra, hogy amikor Borisz Jelcin feldarabolta a KGB-t, akkor sokan maradtak az utódszervezeteknél, de egy részük elment politikusnak, mások üzleti karrierbe kezdtek, és voltak olyanok is, akik maffiózóként folytatták. "Ez csak találgatás, de nem elképzelhetetlen, hogy az orosz bankárok megölését kutató Anna Politkovszkaja feltárta, hogy egykori KGB-sek voltak a gyilkosok. Ezért megölték, és ha igaz az, hogy Litvinyenko segítette őt a tényfeltáró munkában, akkor könnyen lehet, hogy ugyanazok végeztek vele is" - mondta az elemző, aki megjegyezte: ugyan a mérgezéshez használt anyag arra utal, hogy állami szinten szervezték a gyilkosságot, ő nem látja az indítékot. "Putyinnak vagy az orosz hírszerzésnek nem származna haszna egy ilyen nagy érdeklődést kiváltó akcióból" - tette hozzá.

Valóban jogosnak tűnik a kérdés, ha Litvinyenko tényleg annyira veszélyes lehetett az orosz titkosszolgálat vagy a Kreml számára, akkor miért épp olyan módszert választottak gyilkosai, ami lehetővé tette számára, hogy napokon át szerepeljen és nyilatkozzon a sajtóban. Lényegében ezt az érvet hozzák fel azok is, akik szerint az egész ügy a jelenlegi orosz vezetés lejáratását szolgálja. Jelcin egykori miniszterelnök-helyettese, Anatolij Csubajsz (aki jelenleg az orosz állami áramszolgáltatót vezeti) például azt mondta: "Ez a halálos háromszög - Politkovszkaja lelövése, Litvinyenko és Jegor Gajdar megmérgezése (utóbbiról lásd keretes anyagunkat) - nagyon jól jöhet azoknak, akik egy alkotmányellenes és erőteljes hatalomváltást akarnak Oroszországban".

A Kreml szerint nem véletlen, hogy Litvinyenko vádjai épp az Európai Unió és Oroszország Helsinkiben tartott csúcstalálkozójával egy időben hangzottak el. Az ügyben nyomozó brit hatóságok ugyan nem zárták ki annak lehetőségét, hogy Litvinyenko öngyilkosságot követett el, de a beszámolókból kiderül, a nyomozásnak egyelőre nem ez a fő csapásiránya.

Kezdenek körvonalazódni más elméletek is. A The Observernek nyilatkozott egy orosz politológus, a jelenleg a Westminster Egyetemen tanuló Julia Szvetlicsnaja, aki azt mondja, kapcsolatban állt Litvinyenkóval és több e-mailt is váltottak. A nő szerint az exkém arra készült, hogy megzsarol befolyásos oroszokat. "Litvinyenkónak alig volt pénze, és azt hajtogatta, meg tud szerezni bármilyen aktát" - mondta a nő.

Szintén a The Observer számolt be arról, hogy a Scotland Yard nyomozói Washingtonba utaztak, hogy kihallgassanak egy, az Egyesült Államokban élő, volt KGB-ügynököt, Jurij Svect, aki állítja, érdemi információi vannak az ügyről. Ő maga nem nyilatkozott, de egyik munkatársa a brit lapnak azt mondta, Litvinyenko halála előtt néhány héttel arról beszélt, van nála egy dosszié, amely leleplező információkat tartalmaz a Kreml és a Jukosz orosz olajtársaság kapcsolatáról. Az egykor hatalmas vállalat az állam kezébe került, korábbi elnöke pedig egy szibériai börtönben ül adócsalásért, támogatói szerint azonban valójában politikai okok miatt csukták le.

A Litvinyenko-ügy kiváló táptalaj az összeesküvés-elméletek gyártására, így minden bizonnyal felmerülnek majd újabb verziók. A nyomozás elvégre még csak most kezdődik igazán. A Scotland Yard terrorellenes egységének nyomozói a héten várhatóan Oroszországba utaznak, bekapcsolódott az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI, és Scaramella révén érintettek az olaszok is.

Bár várható, még hosszú ideig téma lesz a világsajtóban, hogy mi történhetett, érezhető egyfajta cinizmus is. Ahogy a BBC elemzője fogalmaz: "A Litvinyenko-ügyet a kezdettől fogva az jellemezte, hogy sorra váltották egymást a különböző magyarázatok. Figyelembe véve, hogy mennyi ideig tartott, míg egyáltalán sikerült rájönni, mi volt a méreg, az, hogy ki áll az egész mögött, talán soha nem is fog már kiderülni."

Pethő András