Nem hisznek a szomáliai ENSZ-jelentésnek

Szakértők szerint kétséges több megállapítás is abban a jelentésben, amelyet Szomáliáról írt az ENSZ megfigyelőcsoportja. Az elemzők főként két állítást találnak kellően nem megalapozottnak: az egyik, hogy több száz szomáliai fegyveres vett részt Libanonban a Hezbollah és Izrael harcaiban nyáron, illetve hogy Irán uránt kért cserébe fegyverszállítmányaiért.

Kétségek merültek fel azzal az ENSZ-jelentéssel kapcsolatban, amely tíz országot jelöl meg, hogy megsértve az embargót, fegyvert szállítanak Szomáliának. A világszervezet szomáliai megfigyelő-csoportjának jelentését pénteken tárgyalja a Biztonsági Tanács. A jelentésben, egyebek mellet az is szerepel, hogy 720 szomáliai harcos vett részt a nyári libanoni harcokban, és hogy Irán fegyverszállítmányaiért cserébe uránt próbált szerezni atomprogramjához az afrikai országban.

Elemzők szerint a jelentés e két állítása nincs megfelelő bizonyítékokkal alátámasztva, pedig félő, hogy azok "nagyon hasznos propagandaeszközzé" válnak a nyugati héják számárta - írja a brit Guardian egy diplomatát idézve.

Az International Crisis Group egyik szakértője arra figyelmeztet, hogy óvatosan kell kezelni a kellően nem bizonyított állításokat. A jelentést készítő csoport a kenyai Nairobiban székel, és többnyire elismert tekintélyekből áll, jóllehet vannak olyanok, akik vészmadárnak tekintik őket - írja a brit lap. Egy amerikai Szomália-szakértő szerint erősen kétséges, hogy szomáliai harcosok kűzdöttek volna a Hezbollah oldalán nyáron, mivel a helyi iszlám mozgalmárokra a szűklátókörüség jellemző, és soha nem izgatták őket távoli ügyek.

A jelentés többi részét, miszerint Szíria, Irán, Eritrea, Dzsibuti, Egyiptom, Líbia és Szaúd Arábia az iszlamistáknak, Etiópia, Uganda és Jemen pedig az átmeneti kormánynak ad katonai segítséget Szomáliában, és hogy a belháború nyílt, államok közötti fegyveres konfliktussá dagadhat Etiópia és Eritrea között, többnyire hitelesnek vélik a szakértők.