A csempészek és a birkózók államával hízna Moszkva

Oroszországon kívül senki által el nem ismert népszavazással függetlenedne két, szinte nem is létező kicsi köztársaság a posztszovjet államoktól. A Moszkva teljes támogatását élvező referendumok befolyási övezetének növekedése mellett területi gyarapodást ígérnek Oroszországnak. Az egyszerűen csak csempészbirodalomként emlegetett Dnyeszteren túli Moldáv Köztársaság és a birkózóbajnok által vezetett Dél-Oszétia vezetését pedig azzal kecsegtetik, hogy ők élvezhetik majd a legális és illegális kereskedelem minden örömét.

"Támogatja a Dnyeszteren túli Moldáv Köztársaság (Pridnyesztrovszkaja Moldavszkaja Reszpublika - PMR) függetlenségét célzó folyamatot, és a Független Álamok Közösségével való későbbi szabad egyesülését?"

"Úgy véli, lehetséges a PMR függetlenségének feladása, és ebből kifolyólag beolvadása a Moldovai Köztársaságba?"

Erre a két kérdésre szavazhat vasárnap a 4163 négyzetkilométeres térség alig több mint félmilliós lakossága. A kicsi, senki által el nem ismert államalakulat vezetése ezzel a népszavazással próbálja meg legitimizálni az 1990-ben kikiáltott függetlenséget, jóllehet, ahogy a 16 évvel ezelőttit, úgy a mostani szavazást sem ismeri el a nemzetközi közvélemény. Elsősorban az anyaország, Moldova és Ukrajna, illetve a térség nyugalmáért küzdő EU utasítja el a Dnyeszteren túli terület függetlenségét.

A fél Bács-Kiskun megyényi terület a Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaság Szovjetunióból való kiszakadásával közel egyidejűleg kiáltotta ki függetlenségét. Ebben kulcsszerepet játszottak a térség orosz származású hivatalnokai, politikusai és vállalatvezetői - a térség Moldovai SZSZK legiparosodottabb körzete volt -, akik tartottak a románnal szinte azonos nyelvet beszélő moldávok nacionalizmusától, és hevesen ellenezték az elszakadást a Szovejtuniótól. Az ő ellenállásuk miatt a kicsi államalakulat külsőségeiben (címere, jelképei) továbbra is ragaszkodik a szovjet mintákhoz.

Vezetője - a legfelsőbb tanács elnöke - a pályáját egyszerű fémmunkásként kezdő, majd a ranglétrán szépen vállalatvezetővé előretörő Igor Szmirnov, aki a változások szelét érezve 1989-ben politikai pályára váltott, és 1991-ben a függetlennek kikiáltott terület legfelső tanácsának elnöke lett - ma is ő vezeti a senki által el nem ismert kis országot. Abban, hogy sikerrel őrizte meg függetlenségét nem kis szerepe volt a Vörös Hadsereg térségben állomásozó 14. hadseregének, melynek vezetői anyagi (fegyverek) és erkölcsi támogatást nyújtottak neki a különválás után a Moldovával folytatott fegyveres konfliktusban. Az 1990 és 1992 között folyó harcokban körülbelül ezren vesztették életüket és 3000-en sebesültek meg.

Szmirnov hatalmát azóta is őrzi, két - sem tisztának, sem demokratikusnak, sem legitimnek el nem ismert - szavazáson is újjáválasztották, 1996-ban 72, 2001-ben 81,9 százalékos többséggel. Legközelebb idén decemberben lesz elnökválasztás - nem kérdéses ki nyeri majd. Szmirnov ráadásul közölte, addig nem vonul vissza, míg meg nem szerzi a nemzetközi elismertséget kicsi - sokak által csak csempészbirodalomnak nevezett - államának, amelynek polgárai sehova sem utazhatnak útleveleikkel, és semmilyen más valutára nem válthatják át saját pénzüket.

A "csempészbirodalom" csúfnevet nem véletlenül aggatták a Dnyeszteren túli területre. A rezsim gazdasági alapját a csempészet adja, jóllehet fennmaradtak iparvállalatok, egy lőszergyár egy nagyobb acélüzem, egy italgyár - utóbbi fontosságát jelzi, hogy a transznyisztriai ötrubelesen is megörökítették. A csempészvádakat a vezetés tagadja. Erős a gyanú ugyanakkor, hogy a különböző fogyasztási cikkeken kívül fegyvercsempészet is folyik. A térségben jelentős használaton kívüli fegyverarzenál található amelyről egy, az AP által idézett 1998-as orosz-PMR megállapodás úgy rendelkezik, hogy eladják, és osztoznak a hasznon.

Az orosz befolyást jól jellemzi, hogy a terület függetlenségét ellenző, és a virágzó csempészetet szigorúbb vámellenőrzélssel letörni kívánó Moldovát Oroszország büntetővámokkal sújtotta, Tiraszpolnak viszon gazdasági segélyeket juttatott, és a szovjet idők óta ott állomásozó katonáit sem hajlandó kivonni.