Bejelentéseket várnak a kopasz magyarverőkről

Kedvezőtlen folyamatok indultak el Szlovákiában, amikor idegengyűlölő erők is bekerültek a szlovák kormányba - áll egyebek mellett abban a jegyzékben, amelyet a magyar Külügyminisztérium adott át Szlovákiának az ottani magyarokat ért támadásokra reagálva. A szlovák rendőrség a lakosság segítéségét is kéri azoknak a felkutatására, akik pénteken megvertek egy szlovákiai magyar lányt Nyitrán. Az alábbi összeállítás második oldalán áttekintjük, mennyire aktivizálta magát Gyurcsány Ferenc a korábbi incidensek idején.

Eddigi politikájával felhagyva határozottan és személyesen bírálta szlovák kollégáját Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a pénteki durva eset miatt. Gyurcsány szerint a szlovák kormány és Robert Fico kormányfő hallgatása is hozzájárul, hogy egyre kitapinthatóbb a magyarellenes hangulat Szlovákiában. Gyurcsány az ügyről szombaton rendkívüli sajtótájékoztatót tartott, de az esetnek hétfőn is volt folytatása: a Külügyminisztérium bekérette a budapesti szlovák ügyvivőt, és szóbeli jegyzékben közölte vele - és a nagykövettel - a magyar kormány álláspontját.

Gyurcsány határozott fellépése szokatlan volt, hiszen kétéves miniszterelnöksége alatt több hasonló ügyben néma maradt. Az incidensek rendezését a külügyminiszterre bízta. Ha pedig mégis megszólalt, akkor sosem ragadtatta magát személyes bírálatra vagy számonkérésre, legtöbbször csak az általánosságok szintjén bírált.

Gyurcsány miniszterelnöki pályafutását a vajdasági magyarverések egyik legsúlyosabb időszakában kezdte. A sokadik hasonló eset volt, amikor 2004. augusztus 23-án - Gyurcsány hivatalba lépése előtt 2 nappal - származása miatt megvertek egy 19 éves magyar fiatalt. Ekkor a Vajdaságban már hónapok óta folyamatosan téma volt a magyarellenes hangulat és az egyre szaporodó magyarok elleni támadások, a sorozatos incidensek pedig ekkora jutottak olyan szintre, hogy a kormánynak is komolyan foglalkoznia kellett velük.

Gyurcsány ekkor még néma maradt, az ügyet Kovács László akkori külügyminiszter vette kezelésbe, aki az uniós külügyminiszterek tanácskozásán kijelentette: jelezni kell a szerbiai hatóságoknak az Európai Unió elvárását, hogy vessenek véget a vajdasági kisebbségek, magyarok, horvátok, szlovákok és mások elleni erőszakos akcióknak. A külügyminiszter mellett bedobták magukat a magyar európai parlamenti képviselők is, akik kilobbizták, hogy az EP vizsgálóbizottságot állítson fel a kérdés vizsgálatára. A diplomáciai egyeztetések pedig Mádl Ferenc akkori köztársasági elnökre maradtak, aki több szerb vezetővel is tárgyalt a kérdésről.

Akkor is csak érintőlegesen került szóba - az ekkoriban pár hónapra alábbhagyó - vajdasági magyarellenesség, amikor Gyurcsány 2005 januárjában Vuk Draskovic szerb külügyminiszterrel tárgyalt. Gyurcsány megelégedett annyival, hogy Draskovic erélyes fellépést ígért az esetleges jövőbeni hasonló esetek ellen, egyúttal azonban biztosította a szerb külügyminisztert, hogy Magyarország minden lehetséges eszközzel támogatja a szerb EU- és NATO-tagságot.

Gyurcsány tavaly májusban emelte fel szavát először a vajdasági magyarellenesség miatt, amikor két fiatalt megvertek abban a palicsi étteremben, ahol előző nap a kormányfő szerbiai magyar vezetőkkel tárgyalt. A miniszterelnök nemtetszését fejezte ki a történtek miatt: "Nem megengedhető, hogy bárkit akár gondolattal, akár szóval, akár tettel hátrány érjen származása miatt" - fogalmazott, de az általánosságokon nem ment túl, és a politikai felősség kérdéséről sem beszélt.

Alig másfél hónappal később a most pénteki nyitrai esethez hasonlóan azért vertek meg magyar fiatalokat a szerbiai Temerinben, mert magyarul beszéltek. Bár a szerb vezetés ekkor már többször ígéretet tett rá, hogy hatósági szigorral véget vet a hasonló incidenseknek, Gyurcsány ezúttal néma maradt, de - a kormányszóvivő bejelentése szerint - felkérte Somogyi Ferenc külügyminisztert, hogy tájékozódjon az ügyről.

Ősszel ismét előkerült a vajdasági magyarellenesség kérdése, amikor Borisz Tadics szerb államfő Budapestre látogatott. Gyurcsány a szerb államfővel folytatott találkozón jelezte, elsősorban nem arra kíváncsi, hogy a statisztikák mit mutatnak a magyarellenesség kapcsán, hanem arra: a légkör valóban javult-e annyit a Vajdaságban, hogy hasonló esetek még véletlenül se fordulhassanak elő. Gyurcsány kijelentette: a nyitottság, mértéktartás, az általános emberi jogi normák betartatása és kikényszerítése, hatékony és eredményes igazságszolgáltatás óvhat meg attól, hogy ezek az ügyek árnyékolják be a két ország kapcsolatát, ekkor sem bírált azonban nyíltan senkit. Bár a miniszterelnök szóvá tette, hogy eddig egyetlen bírósági ítélet sem született magyarokat ért etnikai indíttatású támadások miatt, a megbeszélést maga Tadics is barátinak minősítette.

A szlovák magyarellenesség ügyében is burkolt bírálattal kezdett Gyurcsány. A magyarellenes kirohanásairól is ismert Ján Slota egy júliusi interjúban kijelentette: irigyli a cseheket, amiért elűzték a németeket, mert így nincsenek velük olyan gondjaik, mint a szlovákoknak a magyarokkal. Gyurcsány válaszul a Külügyminisztérium nagyköveti értekezletén - a szlovák kormány nevesítése nélkül - azt mondta: a bezárkózó, önző nemzetieskedés sehova sem vezet, és jelezte: értetlenül áll minden olyan jelenség előtt, amely sérti valamely nemzet önbecsülését. Az üggyel hivatalosan Göncz Kinga külügyminiszter foglalkozott.