Miniállam tiporhatja sárba a szerb büszkeséget

Függetlenségüklről szavaznak a hétvégén a montenegróiak. Az alig 600 ezres ország lehet az utolsó az egykori Jugoszlávia tagköztársaságai közül, amelyik kiszakad Szerbiából, és ez lehet az első új európai állam 11 év után. A vasárnapi népszavazáson ugyanakkor nem csak a függetlenségről, hanem az azt szorgalmazó, külföldön maffiakapcsolatokal vádolt, 15 éve a hatalom csúcsán lévő kormányfőről és szétesett szerbbarát ellenzékéről is véleményt mondanak az emberek.

Kérdés azonban, mi lesz a szavazás után. Az igenek többsége több mint biztos, a kérdés csak az, mi van, ha nem lesz meg az 55 százalék, ez milyen hatással lesz Djukanovicék hatalmára, és hogyan politizál tovább a függetlenségpárti kormány. Brüsszel szerint ez esetben tárgyalniuk kellene Belgráddal a további együttműködésről, ám ennek kicsi a valószínűsége. Két lehetőség van: egy halogató és egy radikális. Előbbi esetben fennmaradna a jelenlegi helyzet és valamiképp tovább működne az unió, majd három év után újra rendeznének egy népszavazást. Utóbbi esetben viszont a montenegróiak egyszerűen kivonulnának a közös parlamentből és intézményekből, majd szétválnának, ami az megfigyelők szerint mély intézményes válságot okozna mindkét államban.

Ha meglesz a megfelelő többség, akkor Montenegróra a függetlenség kikiáltásán kívül még sok feladat vár, ugyanis nemzetközi státuszt Szerbia örökli, Montenegrónak fel kell vetetnie magát az ENSZ-be, az EBESZ-be az Európa Tanácsba, a nemzetközi pénzintézetekhez, és a vagyonmegosztásról is tárgyalnia kell Szerbiával.

Keserű elválás

Az elválás azonban keserű lesz. Montenegróban 200 ezer szerb él, míg Szerbiában 260 ezer montenegrói, akik a különválással automatikusan kisebbségek lesznek. Szerbiában a montenegrói lesz a legnépesebb kisebbség a magyarok után. Az elszakadás-ellenes koalíció és a szerbiai szélsőségesek ugyanakkor már most a montenegrói szerbeket féltik: a Szerb Radikális Párt például egy független Montenegrón belüli szerb állam létrehozását javasolta.

Montenegróban ugyanakkor többek között a szerbiai felsőoktatásban tanuló kilencezer montenegrói diák ügye okoz aggodalmat. Sokan közülük attól tartanak, hogy a különválással külföldi diáknak tekintik majd őket - ahogy ezt számos egyetem vezetése javasolja -, és búcsút mondhatnak tanulmányaik állami finanszírozásának. A montenegrói kormányzat ugyan azt ígéri, hogy lehetőséget biztosít nekik montenegrói intézményekben folytatni tanulmányaikat, vagy ha ott nincs megfelelő szak, akkor kifizeti a költségeket. Ezt azonban egyfajta diákhitel formájában képzelik el.

Vagy ott van például Herceg Novi. Az Adria partján, a Kotori-öböl bejáratánál fekvő kis települést nagyrészt szerbek lakják, ők is alapították a 14. században. Ráadásul a településen mindig az ellenzéki - szerbpárti - politikai erők voltak erősebbek, a helyiek elégszer vádolták a központi kormányzatot azzal, hogy ellenzékiségük miatt büntetik őket, kimaradnak a fejlesztésekből. A helyiek szerint túl erős a történelmi-kulturális kapcsolat Szerbiával, és nem szabadna elválni. "Szeretném, ha együtt maradnánk. Együtt erősebbek vagyunk" - idéz a Reuters egy helyi asszonyt.

Ballai Vince