Kínlódik a szólásszabadsággal Európa

A szólásszabadság védelmére hivatkozva több európai lap közölte azokat a Mohamed prófétáról készült karikatúrákat, amelyek halálos áldozatokat is követelő többezres tüntetéseket robbantottak ki számos muszlim országban. A karikatúrákat védelmükbe vevő európai lapok és politikusok szerint helytelen, hogy az iszlám hívői ilyen eltúlzott módon reagálni egy viccre. Bár a mostani ügyben az európai álláspont viszonylag egységes, kényesebb kérdésekben az európai országok sem tudják: meddig szólásszabadság egy vélemény és honnantól gyűlöletbeszéd.

Az európai országokhoz hasonlóan Magyarországon is több probléma merült fel annak kapcsán, hogy meddig terjed a szólásszabadság. Sokat emlegették a szólásszabadság jogát akkor is, amikor az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) komoly büntetéssel sújtotta a Tilos rádiót bizonyos keresztényeket sértő, elő adásban elhangzott kijelentések miatt. Az adóban 2003. december elején először a Jobbik jobboldali szervezet nagyobb tereken felállított fakeresztjeinek felaprításáról és a szegények közti szétosztásáról beszéltek, majd fattyúnak nevezték Krisztust. Szenteste pedig az egyik műsorvezető kijelentette: "kiirtanám az összes keresztényt".

A megjegyzések miatt számos szervezet tett bejelentést az ORTT-nél és feljelentést a rendőrségen. A közösség elleni izgatás miatt indult büntetőlejárást ugyan bűncselekmény hiányában megszüntették, de az ORTT törvénysértőnek találta, és 30 napos elnémítással büntette az adót, emellett fél évre kizárta a Műsorszolgáltatási Alap támogatásából, és utolsó figyelmeztetéssel is sújtották, aminek lényege, hogy egy követekező hasonló eset az adó sugárzási engedélyének visszavonásával járna. Pár hónappal később az üggyel kapcsolatban egy Orbán Viktort becsmérlő sms-t olvastak be élő adásban, ami ugyancsak indulatokat és panaszokat szült. Ezért pénzbüntetést kapott az adó, de felmerült az is, visszavonják sugárzási engedélyét.

Bár a jelenlegi kormánypártok egyik kedvenc témája volt a gyűlöletbeszéd elleni fellépés, az Alkotmánybíróság 2004-ben alkotmányellenesnek nyilvánította a gyűlöletbeszédet szabályozó jogszabályt. A testület Mádl Ferenc akkori államfő beadványa alapján vizsgálta meg a törvénymódosítást. A köztársasági elnök azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert úgy vélte: a jogszabály alapján a bíróságok nagyobb mértékben korlátoznák a véleménynyilvánítás szabadságát, mint ahogyan azt alkotmányosan megtehetnék.