Hiába keménykedik, lassú és tehetetlen az EU

Példátlanul kemény büntetéssel, a szavazati jog korlátozásával fenyegette meg az EU azokat a tagállamokat, amelyekről bebizonyosodik, hogy területükön titkos, az emberi jogokat megsértő CIA-börtönök működtek. Kende Tamás nemzetközi jogász szerint szinte elképzelhetetlen, hogy az EU ilyen drasztikus eszközhöz nyúljon, de a blöffölésre utal az Unió eddigi gyakorlata is. Az EU csak pár esetben büntette meg komolyan tagországait, és mindegyik több éves, néhol évtizedes huzavonát zárt le. Politikai szankciókkal pedig csak egyszer próbálkozott Brüsszel, csúnyán fel is sült. Egy brit elemző szerint az EU egész egyszerűen nem olyan ütős.

"Nagyon, nagyon fontos, hogy megtudjuk az igazat" - fogalmazott Franco Frattini, az EU igazságügyi biztosa annak kapcsán, hogy a Washington Post értesülései szerint több uniós tagállamban titkos CIA-börtönök működnek, ahol állítólag az emberi jogok megsértésével vallatják a foglyokat. Frattini az ügy kapcsán történelmi bejelentést tett: az a tagállam, amelyikről bebizonyosodik, hogy területén valóban működik ilyen börtön, súlyos büntetésre, szavazati jogának korlátozására számíthat. Frattini rendkívül szigorúnak nevezte az emberi jogok megsértéséhez asszisztáló, uniós tagállamokra leselkedő büntetést és igaz is, hogy ilyen szigorú korlátozással még soha egyetlen tagállamnak sem kellett szembe néznie.

Az EU nagyon komolyan veszi az ügyet. Frattini kijelentéséhez hasonlóan ezt jelzi, hogy az egyik gyanúba kevert ország, az uniós csatlakozás előtt álló Romániával kapcsolatban, az Európai Parlament (EP) egyik képviselője kijelentette: el kell gondolkodni rajta, hogy ilyen körülmények között folytatható-e Románia tervezett csatlakozása. Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke szerint tekintet nélkül arra, hogy milyen fejezeteket zártak le eddig Romániával, mindent felül kell vizsgálni, ha érintettsége bebizonyosodik. Az EU hivatalnokai tehát elszántnak tűnnek, az már más kérdés, hogy a különböző intézmények csak egymásra mutogatnak az ügyben és a kilátásba helyezett, eddig példátlanul súlyos büntetés a legtöbb kommentár szerint egyszerű blöff.

"Nem valószínű, hogy Unió felfüggesztené egy tagállam szavazati jogát, ha kiderülne hogy az ország titkos CIA-börtönöknek ad otthont" - jelentette ki az [origo]-nak Kende Tamás nemzetközi jogász. Kende szerint a szavazati jog felfüggesztését az 1991-ben, a hollandiai Maastrichtben elfogadott uniós szerződés ugyan valóban lehetővé teszi arra az esetre, ha egy tagállam súlyosan és sorozatosan megsérti az emberi jogokat. Ezt a szankciót azonban eddig még egyetlen esetben sem alkalmazták. Kende szerint ezt csak olyan szélsőséges esetben vetnék be, ha az egyik tagállamban a sztálini diktatúrához hasonló rendszer jönne létre.

Az elszántságot és szigort tükröző nyilatkozatok élét már az is jelentősen csorbítja, hogy épp maga Frattini jelentette ki két héttel ezelőtt: az Európai Bizottságnak nincs hatásköre a börtönökre vonatkozó vizsgálatokat lefolytatásához. "Mi abban a helyzetben vagyunk, hogy kérdéseket tehetünk fel. De lefoglalhatunk-e minősített CIA-iratokat? Nem, sajnálom, ez lehetetlen" - mondta az azonnali, mindenre kiterjedő vizsgálatot követelő EP-képviselőknek az olasz diplomata. Persze az is érthetetlen, hogy miért nem a parlament vizsgálja ki az ügyet, amikor más, kifogásolható esetekben, számos EP-s vizsgálóbizottság működött.

Az EP rendet követel

Ennek több oka is lehet. Az USA-hoz fűződő kényes viszony mellett, feltehetően szerepet játszik benne az is, hogy az Unió eddig meglehetősen impotensnek bizonyult renegát tagállamai fegyelmezésében. A legjobb példa erre Ausztria ügye.

Az országot 2000 februárjától, hét hónapon át politikai elszigeteltségben tartotta az Unió, mert az osztrák kormány tagja lett a Jörg Haider vezette szélsőjobboldali FPÖ. A diplomáciai elszigetelés ideje alatt egyik EU-tagállam sem kezdeményezett hivatalos politikai kapcsolatot Ausztriával, nagyköveteit csak technikai szinten fogadták és nem támogattak egyetlen osztrák jelöltet sem a nemzetközi intézmények posztjaira. A történet végül az EU szempontjából csúfos kudarccal végződött. Az EU létrehozott egy háromtagú bizottságot az ügy ismételt megvizsgálására, amely megállapította, hogy az FPÖ kormányra kerülése után sem lett szélsőségesebb az osztrák politika, úgyhogy az Unió feloldotta a szankciókat, amelyekről kénytelen volt beismerni, hogy eredménytelenek voltak.