Történelmet írtak a nők - választások 2005-ben

Az év a horvátországi elnökválasztással kezdődött január 2-án és a Pitcairn-szigeteken zárult, ahol december 24-én szavaztak törvényhozásról és az elöljáróról. A kettő között pont 99 országos jelentőségű voksolást tartottak. Olvasson 2005 legnagyobb kudarcairól, a legnagyobb csalásokról, a legtöbbet szavazó és a legjelentéktelenebb választást tartó országról!

Három olyan választás is volt idén, amely elsősorban nem eredménye vagy az indulók személye miatt érdekes, hanem azért, mert alapos a gyanú, hogy csalások történtek. Kirgizisztánban forradalomba hajló tiltakozások buktatták meg a választáson csaló elnököt, Azerbajdzsánban és Egyiptomban eredetileg megvolt az esélye, hogy valóban demokratikus parlamenti választást tartsanak, a kazahsztáni elnökválasztásról azonban még ezt sem lehet elmondani.

Tulipános forradalom

Kirgíziában a tavasszal tartott parlamenti választásokat nemzetközi megfigyelők sem tartották demokratikusnak. Az erről szóló jelentések pénzzel megvásárolt szavazatokról, a média kormányzati kisajátításáról és az ellenzéki jelöltek indokolatlan kizárásáról szólnak. Ezt nem is hagyta annyiban az ugyancsak csalást kiáltó ellenzék, és tömegmegmozdulásokkal, kormányzati épületek lerohanásával, "citromos", "tulipános" forradalmat emlegetve követelt új választásokat és Aszkar Akajev elnök távozását. Március végén elüldözték az elnököt, aki Oroszországba menekült. Új választást tartottak, majd júliusban elnökválasztáson erősítették meg tisztségében Kurmanbek Bakijev ideiglenes elnököt, aki korábban már volt kormányfő is.

Egy elmaradt forradalom

Azerbajdzsánban november 6-án tartottak parlamenti választásokat, amelyet az Ilham Alijev államfő (akit apja, Hajdar halálának közeledtével választottak annak örökébe ugyancsak vitatott módon) vezette Új Azerbajdzsán Párt nyert meg. Az Azadliq nevű ellenzéki szövetség ugyanakkor az előzetes várakozásokkal szemben gyengén teljesített, és ezért nem is ismerte el a választások eredményét. Csalást kiáltottak, többek között azért, mert a parlamentbe került függetlenek között ugyanis ott volt Alijev felesége is.

Nem volt tiszta az azeri szavazás

A választás az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet (EBESZ) szerint nem felelt meg Azerbajdzsán nemzetközi kötelezettségeinek, és az International Crisis Group jelentése szerint sem volt tiszta. A szervezet szerint ugyan történtek előrelépések a 2000-es voksoláshoz képest, például kiegyensúlyozottabb volt az ellenzék médiamegjelenése, és sokkal több jelölt indulhatott, de a roppant alacsony részvétel, a választók megfélemlítése, a nem megfelelő szavazatszámlálás (az Európa Tanács megfigyelői szerint a választókörzetek 43 százalékában rosszul számoltak), és az ellenzéki tüntetések erőszakos szétverése azt jelzi, az olajban gazdag ország még messze van a demokráciától.

Az ellenzék az egy évvel korábbi, ukrajnai narancsos forradalomhoz hasonló mozgalmat akart indítani, ám hiába jelentek meg a narancsszínű transzparensek, a kormányzat - az ellenzék szerint a nyugat, és elsősorban a jelentős olajipari érdekeltségekkel rendelkező USA hallgatólagos belegyezésével - vízágyúkkal és gumibotokkal zavarta szét az elégedetlenkedőket. Így a tavalyi ukrajnai vagy tavalelyelőtti grúziai eseményekhez hasonló fordulat nem következett be.

Újabb hét év a kazah elnöknek

Kazahsztánban elnökválasztást tartottak 2005-ben, amelyen 94 százalékos szavazataránnyal újabb hét évre államfővé választották az országot 16 éve vezető Nurszultán Nazarbajevet.

Az EBESZ ezt a választást sem ítélte megfelelőnek, minden negyedik számlálást rossznak vagy nagyon rosszan találtak, jóllehet elismerték, a voksolás maga békés és nyugodt volt. A jelentések egyes szavazatok többszöri számolásáról, a diákok szavazásra kényszerítéséről, a választási jegyzőkönyvek meghamisításáról, az urnák Nazarbajev melletti szavazatokkal való előre megtöméséről és számos eljárási hibáról szóltak.

Nazarbajev a választások előtt kijelentette, 2009-ben országa pályázik az EBESZ elnöki posztjára. Megfigyelők szerint azonban a december 4-i választásról szóló negatív kicsengésű EBESZ-jelentés nem segíti ezt az ügyet.

Egyiptom elszalasztott demokráciája

Mubarak bebiztosította győzelmét

Egyiptomban 2005-ben volt az ország történetének első elnökválasztása, bár egy percig sem volt kétséges, hogy a posztot a 24 éve elnöklő Hoszni Mubarak szerzi meg. A Nílus menti országban nagyrészt a legfőbb nyugati szövetséges, az USA nyomására írtak ki elnökválasztást, és vezettek be némileg demokratikusabb rendszert a parlamenti választásokon. A választásokat Hoszni Mubarak elnök politikai nyitásra tett ígérete próbakövének tekintették.

A fennálló kormányzatot ugyanakkor nem ingatta meg a kezdetben nagy ellenzéki reményekkel várt szavazás. Az elnökválasztáson hivatalos adatok szerint a szavazók alig 23 százaléka jelent meg - Mubarakra 88 százalékuk szavazott -, és a parlamenti választáson is kormányzati fölény érvényesült - több mint kétharmados többséget szerzett a Mubarak vezette Nemzeti Demokrata Párt. Az iszlamista nézetei miatt üldözött Muzulmán Testvériség hivatalosan idén sem állíthatott jelölteket, de a hatóságok most először szemet hunytak afelett, hogy részt vesz a kampányban.

Az egyiptomi szavazásokat - mind az elnökválasztást, mind a parlamenti választásokat - az ellenzék utólag elcsaltnak nyilvánította, nem is alaptalanul. Számos jelentés szólt különböző visszaélésekről. Jellemző példa volt, hogy a szavazók kezét lemosható tintával jelölték meg - így sokan újra szavazhattak -, több szavazóhelyiségbe nem engedték be az ellenzéki szavazókat, másutt szervezett, kormánypárti bandák erőszakkal tartották távol a szavazóhelyiségektől az ellenzék híveit. Az elnökválasztáson mindenütt Mubarak képei függtek és a civil megfigyelők munkáját is akadályozták.