Magyar hattyúban bukkant fel a madárinfluenza

Vágólapra másolva!
A madárinfluenza H5N1-es vírusát mutatták ki az egyik Horvátországban talált hattyútetemből vett mintában. Ezzel Törökország, Románia és Nagy-Britannia után Horvátország is azok közé az európai országok közé tartozik, ahol megjelent az Ázsiában szárnyasok millióinak pusztulásáért és emberek tucatjainak haláláért felelős kórokozó. Az egyik madárinfluenza miatt elpusztult madár Magyarországról származott, de azt nem lehet tudni, hogy az emberre is veszélyes vírustörzset hordozta-e, illetve hogy innen vitte-e magával a vírust vagy pedig már Horvátországban fertőződött meg.
Vágólapra másolva!

A madárinfluenza vírusának emberre is veszélyes H5N1 típusát mutatta ki a brit laboratóriumi vizsgálat a Horvátországban talált hattyútetemekben - jelentette be Vladimir Savic horvát állategészségügyi illetékes szerdán. "Megkaptuk a weybridge-i laboratórium vizsgálatainak az eredményeit, amelyek nem okoztak nagy meglepetést. Erre számítottunk. A rendkívül veszélyes H5N1-ről van szó" - mondta zágrábi sajtóértekezletén a horvát illetékes.

Horvátországban összesen 12 gyanús körülmények között elpusztult hattyúra bukkantak. Eddig azonban csak annyit lehetett biztosan tudni, hogy a H5-ös antigént találták meg bennük. A madarakat a Zdenci Nemzeti Parkban fedezték fel.

Akár Magyarországról is érkezhetett a vírus

Az egyik fertőzött bütykös hattyút Balatonfüreden gyűrűzte meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) még szeptember 9-én - közölte az [origo]-val Karcza Zsolt, az MME madárgyűrűzési központjának vezetője. A szakember elmondta: a gyűrűzéskor a madár egészséges volt, szeptember 22-én ismét megfigyelték a hattyút, betegség tüneteit azonban akkor sem észlelték rajta. A hattyú ezt követően, október 19-én érkezett meg Horvátországba.

Karcza elmondta: nem biztos azonban, hogy a vízimadár Magyarországról vitte magával a betegséget, a hattyú ugyanis útközben számos helyen megpihent, így akár Horvátországban is megfertőzödhetett. A betegség lappangási ideje általában 1-3 nap, a hattyú tetemét pedig múlt héten találták meg a horvát fővárostól 200 kilométerre északra fekvő Zdenci Nemzeti Parkban, a grudnjaki halastó közelében.

A szakember elmondta: megvan az esélye annak, hogy a vírus Horvátország után hazánkban is felbukkanjon. A költöző madarak ugyan északról vonulnak délre, de az említett nemzeti park olyan közel van a magyar határhoz, hogy onnan egy fertőzött madár vissza is repülhet Magyarországra. Ezen a területen kóborló madarak mozgását ugyanis az határozza meg, hol találnak olyan tavat, ami nincs befagyva. Az MME munkatársa hangsúlyozta: hiába bukkanna fel a vírus Magyarországon, az csak állat-egészségügyi problémát jelentene. A vírus emberről emberre terjedő variánsa ugyanis még nem alakult ki. A H5N1 pedig csak azokra az emberekre jelent veszélyt, akik a állandóan madarak közelében vannak. Ráadásul egyelőre az sem biztos, hogy a magyar hattyú az emberre is veszélyes H5N1 víruzstörzset hordozta-e vagy csak egy állatokra terjedő variánst.

A kormány szerint Magyarországon nincs madárinfluenza

Batiz András kormányszóvivő szerdán elmondta: a Magyarországon meggyűrűzött, Horvátországban talált hattyú vizsgálatának eredménye péntekre készül el. A szóvivő szerint ha a madárban ki is mutatnák a vírus emberre is veszélyes H5N1 variánsát, az sem bizonyíték arra, hogy a hattyú Magyarországon fertőződött meg. Batiz András közölte: a főállatorvos az uniós előírások alapján járványvédelmi intézkedéseket rendelt el. Ezek közé tartozik, hogy házi vízi baromfit nem lehet más baromfival együtt tartani. A szabadon tartott baromfik etetését pedig fedett helyen kell megoldani, nehogy evés közben vadmadarakkal találkozzanak.

Rácz Jenő egészségügyi miniszter szerdán elmondta: Magyarországon nincs jelen a madárinfluenza, az illetékes szolgálatok azonban felkészültek a vírus megjelenésére. A miniszter bejelentette: péntektől 24 órában hívhatják az érdeklődők a madárinfluenzával kapcsolatos kérdéseikkel a 06-80-374-636-os számot. A miniszter beszámolt arról is, hogy március végére kaphatja meg a nemzetközi forgalmazásra az engedélyt a H5N1-es vírus ellen Magyarországon kifejlesztett oltóanyag, az engedélyezési eljárás azonban szükség esetén rövidülhet.

Szerdára kiderült, hogy a Szegeden talált galambok nem madárinfluenza-vírustól pusztultak el. Dékány András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szóvivője szerint a szakemberek megállapították, a galambok begyében talált növényvédőszeres napraforgómag okozhatta pusztulásukat. A hét végén Szegeden, a belvárosi híd alatt több galambtetemet talált egy helyi lakos.

Az EU már tiltja a horvát szárnyasokat

Az Európai Unió már betiltotta a Horvátországból származó szárnyasimportot, és a vadmadarak behozatalának teljes körű tilalmát is javasolták. Németországban és Hollandiában baromfizárlatot rendeltek el.

Az egyelőre csupán szárnyasok körében terjedő, Dél-Ázsiából induló betegség az utóbbi hetekben érte el Európát. Romániában, Törökországban, Oroszországban, sőt Nagy-Britanniában is megjelent már. Gyanús madárpusztulásokat vizsgálnak Máltán. A német madárpusztulásról szerdán derült ki, hogy nincs köze a madárinfluenzához.

A H5N1-es vírustörzs egyelőre csak madarak között terjed, bár előfordult már, hogy emberek is elkapták, de csak szárnyasoktól. A betegségben eddig több mint 60-an vesztették életüket Dél-Ázsiában - legutóbb Indonéziában bizonyosodott be egy emberről, hogy ez a kórokozó végzett vele. A kutatók szerint azért veszélyes a kórokozó, mert ha egy emberi szervezetben emberi influenzavírussal találkozik, olyan variáció alakulhat ki, ami képes emberek között is terjedni, és ez világméretű járványt okozhat.

[origo]/MTI