A VMSZ fellebbez a temerini eset miatt

Vágólapra másolva!
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a szerbiai köztársasági elnökhöz és a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul amiatt, hogy jogerősen összesen 61 év börtönbüntetéssel sújtottak öt temerini magyar fiatalt, akik félholtra vertek egy újvidéki szerb férfit - közölte Kasza József, a VMSZ elnöke.
Vágólapra másolva!
Forrás: MTI
A bűncselekmény elfedését a VMSZ nem vállalja

Az újvidéki Magyar Szó című napilap idézi Kaszát, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, aki szerint hasonló tettért még egyetlen esetben sem róttak ki ilyen drákói büntetést. Az is példátlan a pártelnök szerint, hogy az eljárás valamivel több mint egy éve alatt már megszületett a jogerős ítélet.

Ezért a VMSZ a szerbiai köztársasági elnökhöz és a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul amiatt, hogy összesen 61 év börtönbüntetéssel sújtották azt az öt temerini magyar fiatalt, akik félholtra vertek egy újvidéki szerb férfit. Ha igaz a vád, a bűncselekmény elfedését nem vállalhatja a VMSZ, de vannak arra utaló jelek, hogy csapdát állítottak az egyébként ittas fiatalembereknek - mondta a pártelnök.

Kasza József megemlítette, hogy Biljana Plavsic volt szerbiai elnököt is csak tíz év börtönbüntetéssel sújtotta a hágai Nemzetközi Törvényszék háborús bűntények elkövetése miatt. A szerbiai igazságszolgáltatást elfogultsággal vádolva megjegyezte, hogy még mindig nem hoztak elsőfokú ítéletet egy szerb férfi ellen, aki tavaly júliusban életveszélyesen megsebesített pisztolyával egy magyar férfit.

Az igazságszolgáltatás elfogultságáról tanúskodik szerinte az is, hogy mindössze 3-5 hónapos börtöntüntetést kaptak azok a szerb fiatalok, akik 2004 márciusában felgyújtották a belgrádi dzsámit s az is, hogy a mai napig nincs ítélet azon szerb fiatalok ellen, akik súlyos testi sérülést okoztak tavaly a Törökkanizsán történt verekedéskor. Példának hozta fel Ágoston Gabriella volt szabadkai jegyző és Nemes Gábor, a Subiro vállalat tulajdonosának ügyét is.

Kasza József közölte, hogy a temerini elítéltek ügyében pártja Sonja Biserkóhoz, a Helsinki Bizottság belgrádi irodájának vezetőjéhez fordul, mert a fiúk a börtönben bántalmazásnak vannak kitéve, emellett a szülők a látogatáskor nem beszélhetnek velük anyanyelvükön.