Brutális akciók a madárinfluenza-pánik miatt

Ugyan csak pénteken derül ki biztosan, hogy védettséget nyújt-e a magyarok által kifejlesztett vakcina az embereknek a H5N1-es vírus ellen, a kormányszóvivő bejelentette, nagy a nemzetközi érdeklődés az oltóanyag iránt. Batiz András szerint akár üzleti sikert is hozhat az oltóanyag. Az [origo] magyar gazdáktól úgy értesült, ha ki kellene irtaniuk az állatokat, nem feltétlenül járnának rosszul a kártérítéssel. Bár hivatalos adatok egyelőre nincsenek arról, hogy mennyit kellene költenie az államnak kártérítésre, biztos, hogy milliárdos összegről van szó. Az uniós vizsgálatok nem mutatták ki a madárinfluenza jelenlétét Görögországban.

Az [origo] megpróbált utánajárni, mennyi pénzt tervez a kormányzat kármenetítésre, ha a hazai baromfiállomány megtizedelése állategészségügyi okokból elkerülhetetlenné válna. Bár az illetékesek meglepően szűkszavúak voltak, milliárdokról lehet szó, és a vágóbaromfi világpiaci árát figyelembe véve, a gazdák sem járnának feltétlen rosszul. Közben idehaza - Németországtól vagy Ausztriától eltérően - nem tartják indokoltnak az állatok zárt tartásának elrendelését.

A járványügyi mentesítés költségeit (állatok leölése, gazdák kártalanítása) az állam köteles megfizetni. Dékány András, a Füldművelésügyi Minisztérium (FVM) kommunikációs főosztályvezetője az [origo]-nak elmondta, hogy egy esetleges járvány pénzügyi vonzataival képtelenség előre számolni, hiszen jelen pillanatban lehetetlen megítélni, hogy hazánkat milyen mértékben sújthatja a madárinfluenza. Az ellentételezés a katasztrófahelyzetek kezelésére szolgáló vis major keretből történne, melynek felhasználásáról a kormány saját hatáskörében dönthet. Mint ahogy hírül adtuk, októbertől januárig 11 ezer szárnyas (9 ezer házi, 2 ezer vadon élő) virológiai vizsgálatát végezteti el a szaktárca a rendes évi 5 ezer mintavételen felül. Jelentős részére Győr-Moson-Sopron, illetve Hajdú-Bihar megyében kerül sor, mivel az itteni baromfitelepek találhatók legközelebb a költöző madarak átmeneti szálláshelyeihez (Fertő-tó, Hortobágy). Erre az akcióra a szaktárca 42 ezer euró uniós forrást kapott.

Noha tudomásunk szerint szakértői szinten már készültek pénzügyi számítások arról, hogy mibe fájhat az államnak egy esetleges járvány, ennek ismertetésére egyetlen, vélekedésünk szerint érintett országgyűlési bizottság tagja sem vállalkozott. A gazdák számára a fő kérdés, hogy milyen bázisáron folyik majd a kártalanítás. Ehhez tudni kell, hogy hasonló esetekben mindig a múlt egy adott időszakára vetített átlagárat határoznak meg, és hogy jelenleg a tyúkfélék felvásárlási ára történelmi mélyponton jár. Így vidéki gazdáktól érkeztek olyan információk is, miszerint "nem biztos, hogy olyan rosszul jönne ez a járvány." Dékány András spekulációkba semmiképp nem szeretne belemenni, így ezt a feltételezésünket nem is kommentálta. Ellenben elmondta, hogy a kifizetések előtt ellenőrizni fogják, hogy a gazdák az előírásoknak megfelelően tartották-e az állatokat.

Magyarországon a KSH adatai szerint 2005 augusztusában 40,6 millió darabot számlált a baromfiállomány és 30 443 tonna vágóbaromfit vásároltak fel (Az éves felvásárlás összvolumene 369 ezer tonna volt tavaly). Ha az állománynak csak a tíz százalékát (négymillió egyedet) kell megsemmisíteni, ami még a jelenleg elrendelt szigorú határintézkedések mellett sem zárható ki, akkor is milliárdos kártérítést kell az államnak kifizetnie a gazdák részére. Dékány szerint a magyar állategészségügy már évtizedek óta szigorú standardoknak eleget téve dolgozik, és számos járvány legyűrését menedzselte sikerrel. Tehát most sincs ok pánikra. Kérdésünkre, hogy Ausztriához és Németországhoz hasonlóan (ahol még szintén nem találtak H5N1-vel fertőzött madarakat) nem kellene-e elrendelni a házi szárnyasok zárt tartását, azt mondta, hogy ezzel kapcsolatban megosztottak az uniós tagországok. Idehaza a szabadon tartás előírásai is uniókonformok, és bizonyos vágószárnyasok (pl kacsa, liba) megsínylenék, ha "a karanténba helyeznék őket."