A németek szerint még nem lefutott a vasárnapi választás

Noha a vasánapi németországi előre hozott választásokon a győztesnek a konzervatív pártok (CDU/CSU) tűnnek, a németek nagy része nem tartja lefutottnak a szavazást. Egy felmérés szerint a megkérdezettek ötöde vélte úgy, hogy a választások már eldőltek, háromnegyedük szerint viszont még bármi lehet.

A németek nagy része nem tartja lefutottnak a vasárnapi előre hozott választásokat, miközben a pártok csúcsvezetői szombaton is folytatták voksra vadászó országos körútjukat. Egy kimutatás szerint a megkérdezettek húsz százaléka vélte úgy, hogy a választások már eldőltek, 77 százalék volt az ellentétes véleményt képviselők aránya.

Németország háború utáni történetében harmadszor tartanak előre hozott választásokat, s győztesnek a konzervatív pártok (CDU/CSU) tűnnek, de bizonytalan, kormányzóképesek lesznek-e partnerükkel, a liberálisokkal (FDP) együtt. Vasárnap eldőlhet, hogy Németország történetében először női kancellár vezeti-e majd az országot, de még bizonytalan, hogy kivel. Közel 62 millió választásra jogosult él az országban, egy népes drezdai választókerületben egy egyéni képviselőjelölt váratlan halála miatt azonban csak két hét múlva szavaznak.

Az előre hozott választásokat Gerhard Schröder szociáldemokrata kancellár kezdeményezte azzal indoklással, hogy bizonyságot akar szerezni: a helyi szinten sorban elszenvedett választási vereségek után van-e még országos támogatottsága reformpolitikájának.

Az igen rövid választási kampány alapkérdése az volt, hogy meg lehet-e tartani Németországban, akár karcsúsítva, a drágának mondott, de népszerű szociális jóléti államot, vagy nagyrészt le kell azt bontani. A szociáldemokraták orvossága kevésbé keserű, mint a konzervatívoké és a liberálisoké.

Külpolitikáról alig esett szó a választási kampányban. Egy Merkel vezette jobbközép kormány valószínűleg szorosabb kapcsolatokat ápolna az Egyesült Államokkal, s valamit lazítana a Párizshoz és Moszkvához fűződő szálakon. A konzervatívok ellenzik Törökország teljes jogú európai unió tagságát.

Egy nappal a választások előtt még mindig meglepően magas volt a bizonytalanok aránya (egynegyed, egyharmad), közülük számosan a nem választók táborát gyarapítják majd.

A koalíciós variánsok között előkelő helyen szerepel a CDU/CSU/SPD nagykoalíció, amelyet a konzervatívok és a szociáldemokraták csúcsvezetői mindeddig elutasítottak, s a gazdasági elit sem szeretné. Egy Merkel vezette nagykoalícióban valószínűleg nem lenne helye Schrödernek, akiről a Chemnitzben megjelenő Freie Presse szombaton azt írta, hogy állítólag már ajánlatot kapott a Merril Lynch amerikai befektetői banktól, évi másfél millió euróért vállalna állást az igen jó nevű banknál.

A kancellár utolsó berlini fellépésén pénteken este megjelent a közismerten szociáldemokrata elkötelezettségű Günter Grass irodalmi Nobel-díjas is. Grass véleménye szerint csak egy szociáldemokrata-zöld kormány képes megmenteni Németországot attól, hogy "amerikai viszonyok közé zuhanjon." A nyilván a New Orleans-i képek által is befolyásolt Schröder azzal riogatta hallgatóságát, hogy amennyiben a konzervatív-liberális nyugdíjelképzeléseket valósítják meg, Németországban is lesz időskori elszegényedés, úgy mint az Egyesült Államokban.

A párhuzamos, amerikai stílusú rendezvényen Angela Merkel a konzervatívok kancellárjelöltje elvitatta Schrödertől azt, hogy képes reformok keresztülvitelére. A Baloldali Párt színeiben induló Oskar Lafontaine, Schröder ellenlábasa, a szociáldemokraták egykori elnöke "a hazugságok világbajnokának" nevezte a kancellárt.