Négy éve köszöntött be az új világrend

Négy éve köszöntött be az új világrend. A mindeddig példa nélkül álló, 2001. szeptember 11-i támadásokkal a hidegháborús fenyegetettséget követő biztonságérzet helyére a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem lépett. Hiába azonban a szigorú törvények és a kemény fellépés akár a világ másik oldalán is, a terrorizmust csak tovább szítják a bevezetett intézkedések, azok közül is leginkább a terrorellenesség jegyében indított háborúk.

A 2001. szeptember 11-i támadások után egy évvel, egy hónappal és egy nappal hatalmas robbanás rázta meg Indonézia világszerte népszerű üdülőközpontját Bali szigetén. A Kuta Beach nevű üdülőhely egyik bárjában felrobbant két pokolgép okozta detonációban és az azt követő hatalmas tűzben közel kétszáz ember - főleg külföldi turisták - vesztették életüket. Az indonéz hatóságok az esetet követően több embert is letartóztattak, a merénylet helyszíni koordinátorát, egy indonéz informatikust 2003. szeptember 10-én halálbüntetésre ítéltek, de védői fellebbeztek az elsőfokú ítélet ellen.

Valamivel több mint egy hónappal később, egy kenyai hotelt rázott meg egy detonáció. November 28-án egy autóba szerelt pokolgép robbant az izraeli tulajdonú mombasai szállodában, amikor öngyilkos merénylők egy autóval nekihajtottak az épületnek, megölve több izraeli turistát és kenyai alkalmazottat. Összesen 16-an haltak meg, és több mint félszázan megsebesültek. A támadással egy időben ismeretlenek két föld-levegő rakétát is kilőttek egy izraeli utasszállítóra, amint az felszállt a kenyai főváros repülőteréről, ám a 200 embert szállító repülőgép megmenekült.

A következő jelentős - több mint 30 halálos áldozattal járó - merényletet Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban követték el, 2003. március 12-én éjjel. Az öngyilkos merénylők robbanóanyaggal megrakott autóikat nekivezették több épületnek, a város főként nyugatiak lakta negyedében. A merényletsorozatban főleg külföldiek, amerikaiak, japánok, olaszok vesztették életüket. A szaúdi hatóságok júniusban fogtak el egy férfit, akit a merényletek megtervezésével gyanúsítanak.

Alig négy napra rá, május 16-án, a marokkói Casablancában követtek el merényletsorozatot muzulmán szélsőségesek. A tizenkét öngyilkos merénylő öt helyen robbantott - a belga konzulátusnál, a Safir szállodánál, a zsidó központ épületénél, a zsidó temetőnél és a spanyol kulturális központnál - majdnem egy időben. A terrortámadásban - az elkövetőket leszámítva - 32-en haltak meg közel százan pedig megsebesültek. A merényletet követő nyomozás után 52 muzulmán szélsőségest állítottak bíróság elé Marokkóban.

Augusztus ötödikén újra csak Indonéziában, egy jakartai luxusszállóban robbantottak terroristák. Több mint tíz ember meghalt, amikor egy gépkocsiba rejtett pokolgépet hoztak működésbe a szálló alagsorában. A Marriott szállóban elkövetett merényletnek 14 halálos áldozata volt, 152-en megsebesültek. Az indonéz hatóságok augusztus során legalább tíz embert vettek őrizetbe az esettel kapcsolatban.

Egy madridi szerelvény

2004 egyik legjelentősebb terrortámadása a madridi vonatrobbantás volt, amikor 191 ember vesztette életét tíz detonáció következtében, amelyeket különböző személyvonatokon elhelyezett és távirányítással működésbe hozott pokolgépek okoztak. A támadás miatt az azt követő választásokon a háborúellenes ellenzék győzött. A robbantások miatt 24 embert állítottak bíróság elé, a főkolomposokra összesen 74 000 év börtönbüntetést kértek.

Ősszel a beszlani 1-es számú iskola ellen intéztek támadást főleg csecsen és ingus fegyveresek, túszul ejtették szinte az egész iskolát, diákokkal, tanárokkal, szülőkkel együtt. A túszejtés azonban máig nem tisztázott körülmények között vérfürdőbe torkollt. Az eredmény: 331 halott - köztük 186 gyerek.

2005 egyik legjelentősebb merénylete a londoni tömegközlekedést ért robbantássorozat volt, amelyben 56 ember vesztette életét, és 700-an megsérültek. A négy bomba három metrókocsiban és egy buszon robbant öngyilkos merénylők hátizsákjaiba rejtve. A támadást két hét múlva megpróbálták megismételni, de ekkor csak a bombák detonátorai robbantak fel.

Irakot gyakorlatilag folyamatosan háborús helyzet jellemzi azóta, hogy 2003 május 2-án George Bush amerikai elnök bejelentette az iraki háború végét. A béketeremtés nem megy egykönnyen, a szövetséges katonákat és újabban az új iraki kormány hatóságait és egyszerű civileket számos kisebb-nagyobb rajtaütésszerű támadás éri - naponta.