Terrortámadás London központjában

Hétszázan megsérültek és harmincnyolcan életüket vesztették a Londonban történt robbanássorozatban. Hivatalos tájékoztatás szerint a metrót három robbanás rázta meg, és egy emeletes buszon is detonáció történt. A terrortámadás miatt teljesen leállították a földalatti-közlekedést a brit fővárosban, és a buszok sem járnak a központban. A merényletet az al-Kaida vállalta magára.

2001. szeptember 11-én történt az al-Kaida legtöbb áldozatot követelő terrorakciója. Az Egyesült Államokban az al-Kaidához tartozó öngyilkos terroristák a New York-i World Trade Center tornyainak vezettek egy-egy Boeing utasszállító gépet. Mindkét épület összeomlott. Egy harmadik gép a washingtoni Pentagonra, a hadügyminisztérium épületére esett, a negyedik az utasok ellenállása miatt nem ütközött épületbe, hanem Pennsylvaniában lezuhant. A támadás-sorozat áldozatainak száma meghaladta a 3000-et.

A következő évben, 2002-ben az al-Kaida felrobbantott egy gázszállító kamiont Tunéziában, a Dzserba-sziget zsinagógájánál. Huszonegyen meghaltak, és több mint harmincan megsebesültek. A terrorszervezet magára vállalta a merényletet. Ugyancsak 2002-ben Kenyában, Mombasa kikötővárosban ismeretlenek két föld-levegő rakétát lőttek ki az Arkia izraeli légitársaság több mint 260 utast szállító chartergépére. A célpontot szerencsére elvétették, így személyi sérülés nem történt. Nem sokkal később öngyilkos merénylők robbantottak a részben izraeli tulajdonban lévő és izraeli turisták által sűrűn látogatott Paradise Hotelben. A merényletben 16 ember életét vesztette. Az al-Kaida vállalta magára az akciót.

2003 májusában Szaúd-Arábiában, Rijádban öngyilkos merényletet követtek el egy főként nyugatiak lakta lakónegyed, illetve egy amerikai-szaúdi vegyesvállalat központja ellen. A terrorakciónak 35 halálos áldozata és 194 sebesültje volt. Indonéziában augusztusban követett el merényletet az al-Kaida. A jakartai Marriott luxushotelt ért támadásnak 17 halálos áldozata volt. Pár nappal később Irakban 83 ember halálát okozta egy autóba rejtett nagy erejű robbanószerkezet. A terrorakció során 125-en megsebesültek. Novemberben ismét Rijádban öngyilkos merénylők robbantást követtek el egy többségében külföldi arabok lakta negyedben. A merénylőkön kívül 17 ember vesztette életét, a sebesültek száma elérte a 122-t. Pár nappal később Törökországban, Isztambulban két zsinagógánál öngyilkos merénylők gépkocsiba rejtett pokolgépet robbantottak. A merényletben 29 ember életét vesztette és mintegy 300 megsebesült. A robbantást a Nagy Iszlám Keleti Harci Front nevű militáns török csoport vállalta magára, november 16-án az al-Kaida nevű terrorista szervezet jelentkezett a robbantások végrehajtójaként.

2004 március 11-én Madridban tíz pokolgép robbant három különböző pályaudvaron. 191 ember meghalt, 1899 pedig megsebesült. Március 14-én egy videókazettán az al-Kaida vállalta a merényletek elkövetését. Májusban Szaúd-Arábiában az "al-Kaida arab-félszigeti hálózata" nevű szervezet 4 fegyverese megtámadta két olajcég irodaépületét, majd betörtek az Oasis nevű lakóparkba, ahol több tucat külföldit, többségében nyugati olajcégek alkalmazásában álló embereket ejtettek túszul. A támadásban 22-en haltak meg. Októberben Egyiptomban robbantásos merénylet-sorozatot hajtottak végre izraeli turistákkal zsúfolt egyiptomi üdülőhelyeken. A merényleteknek összesen 34 halálos áldozatuk - többségük izraeli állampolgár - és száznál több sebesültjük volt. Izraeli feltételezés szerint az al-Kaida követte el a merényleteket.

Idén februárban Irakban vállalt magára az al-Kaida egy újabb merényletet. Hillában egy öngyilkos merénylő robbanóanyaggal töltött teherautóval egy klinikánál sorban álló emberek közé hajtott. A merénylet következtében 125 ember vesztette életét, 148-an pedig megsebesültek. Az al-Kaida iraki főnökének, Abu Muszab az-Zarkávinak csoportja vállalta a felelősséget a merényletért. Májusban ugyancsak Irakban, Bagdadban két robbanószerekkel megrakott jármű egy terepjárókból álló konvojba hajtott bele a Tahrír téren. Huszonkét ember életét vesztette, harmincöten megsebesültek. A merényletet Abu Muszab az-Zarkávi iraki terrorcsoportja vállalta magára.

Készültségben az európai nagyvárosok

A londoni merényletek nyomán a világ számos pontján fokozták a hatóságok terrorelhárító óvintézkedéseiket. Dominique de Villepin francia kormányfő bejelentette, hogy Franciaországban a négy fokozatú skálán azonnal a második legmagasabb szintűre emelték a készültséget - narancsszínűről pirosra váltva.

A Berlin tömegközlekedéséért felelős hatóság ugyancsak megemelte készültségi szintjét. Az itt alkalmazott három szint közül a másodikra, sárgára váltottak, igyekezve megnyugtatni a helyi lakosságot, mondván, hogy csupán elővigyázatossági intézkedésről van szó.

A lengyel rendőrség közölte: fokozták a biztonsági intézkedéseket a vasúti és az autóbusz-pályaudvarokon, repülőtereken és a varsói metró vonalain, a szóvivő megfogalmazása szerint "minden olyan helyen, amelyet lehetséges támadási célpontnak tekintünk". Lengyelország Nagy-Britanniával együtt az Egyesült Államok szoros szövetségese Irakban.

A washingtoni metró- és autóbuszvonalakra robbanószerek felismerésére kiképzett kutyákkal felszerelt géppisztolyos rendőröket küldtek járőrözni, a városban a londoni hírek hallatán azonnal megemelték a riadókészültségi szintet.

A világ vezetői elítélik a merényleteket

Éles hangú nyilatkozatban ítélték el a G8-találkozó résztvevői csütörtökön délután a londoni merényleteket. A világ hét vezető ipari hatalmának és Oroszországnak az állam- és kormányfői barbár támadásnak nevezték a robbantásokat. "Az erőszak nem változtathatja meg társadalmainkat, sem értékeinket." A nyolc államférfi hangot adott eltökéltségének, hogy szembeszállnak a terrorizmussal, és legyőzik azt.

Az amerikai elnök csütörtökön megerősítette, hogy terroristák nem téríthetik le a jobb és igazságosabb világért vívott harc útjáról. A skóciai Gleneaglesben, a G8 csúcsértekezlet helyszínén nyilatkozó George Bush a londoni merényletekre reagálva kijelentette: a terrorizmus ellen vívott háború folytatódik. "Nem is lehetne élesebb a ellentét: egyfelől itt vannak azok az emberek (a G8 résztvevői), akik azon munkálkodnak, hogy csökkentsék a szegénységet, megfékezzék az AIDS terjedését és védjék a környezetet, míg a másik oldalon pedig azok állnak, akik ártatlan embereket ölnek meg" - mondta Bush elnök.

A francia elnök hazája teljes együttérzéséről biztosította Tony Blair brit miniszterelnököt a halálos áldozatokat is követelő csütörtöki londoni robbanássorozat kapcsán. Jacques Chirac hangot adott "iszonyatának", és a francia nép nevében teljes együttérzéséről biztosította Nagy-Britanniát - közölte a skóciai Gleneaglesben, a G8-csúcstalálkozó - a hét legfejlettebb ipari ország, valamint Oroszország vezetőinek találkozója - helyszínén tartózkodó Jacques Chirac szóvivője.

Az Európai Unió igazságügyi biztosa a brit kormányfőhöz hasonlóan terrortámadásnak minősítette a robbanásokat. "Tragikus bizonyságot szereztünk arról, hogy a terrorizmus ismét lecsapott Európa szívében, olyan országra sújtva le, amely az Európai Unió elnökségét adja, s egyben vendégül látja a G8 találkozó résztvevőit" - jelentette ki Rómában Franco Frattini. Az olasz politikus szerint haladéktalanul össze kell hangolni az (európai) hírszerző és rendőri erőket, és megadni Nagy-Britanniának mindazt a segítséget, amelyre most szüksége van.

Az Európai Parlament elnöke szintén terroristákat tett felelőssé a londoni földalatti és buszjáratok ellen intézett támadásokért. Strasbourgban közzétett nyilatkozatában Josep Borrell "összehangolt akcióknak" nevezte a robbantásokat, számos halálos áldozatról téve említést. Az EP képviselői egyperces néma felállással adóztak a londoni áldozatok emlékének.

Az egység megőrzésére szólította fel a NATO-tagállamokat a terrorizmus leküzdése érdekében Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár csütörtöki közleményében. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke pedig a demokrácia elleni támadásnak minősítette a londoni merényleteket, hozzátéve: ilyen csapás bármikor érheti bármelyik EU-tagországot. Mind a két politikus határozottan elítélte a merényleteket. Barroso hozzátette: az Európai Unió területén nem találhatnak semmiféle menedékre a terroristák.

Belgiumban - amely mind az EU-nak, mind a NATO-nak székhelye - Guy Verhofstadt miniszterelnök csütörtök délutánra tanácskozásra hívta össze az ország összes hírszerző, illetve biztonsági szolgálat vezetőit, hogy értékeljék a londoni támadások nyomán kialakult helyzetet, s meghatározzák, hogy ennek nyomán Belgiumnak milyen veszélyekre kell felkészülnie. Karel De Gucht külügyminiszter eközben egy tévényilatkozatban kérte a belgákat: a következő 2-3 napban ne utazzanak Nagy-Britanniába.

Elítélte a London elleni terrortámadást csütörtökön a német kormány nevében Joschka Fischer külügyminiszter is. A német hatóságok biztonsági intézkedéseket rendeltek el országszerte, elsősorban a brit érdekeltségek védelmében. A légi közlekedés Németország felett zavartalan, a vasúton viszont fokozott biztonsági tervet léptettek életbe, s a szükséges lépésekről tanácskoznak Berlin város biztonsági szakértői. A londoni német nagykövetség válságstábot állított fel.

XVI. Benedek pápa "az emberiesség elleni barbár tetteknek" nevezte a londoni robbantásokat. Cormac Murphy O'Connornak, Westminster római katolikus érsekének küldött táviratában közölte, hogy mélységesen elszomorították a támadásokról szóló hírek, és hogy imádkozni fog az áldozatok családjaiért.