A brit pártok

Számos párt található Nagy-Britanniában, de a politikai életet hagyományosan a két nagy, a Munkáspárt és a Konzervatív Párt uralja. A Liberális Demokraták főleg az utóbbi időben, Charles Kennedy vezetése alatt váltak számottevő tényezővé. A három nagyobb mellett sok kis párt is igyekszik bejutni az alsóházba, britbarát és -ellenes északír pártok, a skót és a walesi függetlenségért küzdők és a Szörnyszülött Dühöngő Őrültek Hivatalos Pártja is. 

1900-ban alapították abból a célból, hogy a munkásosztály képviselőit is bejuttathassák a parlamentbe. Először 1924-ben kerültek kormányra egy rövid életű koalícióban, parlamenti többséget 1945-ben szereztek először. 1951-ig tartó uralmuk alatt számos jelentős üzemet államosítottak, és megteremtették a modern jóléti államot. Az elkövetkező időszakban csak 1964 és 1970, majd 1974 és 1979 között kormányoztak. Utóbbi ciklus alatt az időközi választások során kisebbségbe kerültek a parlamentben.

A párt csillaga John Smith addigi elnök 1994-es halála után Tony Blair elnökké választásával kezdett emelkedni. Blair és egykori mentora Gordon Brown közösen alakították át a párt imidzsét, és gyengítették a szakszervezetek befolyását. Az eredmény 1997-ben mutatkozott meg, amikor jelentős győzelmet arattak a választáson: 179 képviselővel szereztek többet, mint a konzervatívok. A jelentős győzelmet 2001-ben megismételték, jóllehet a választási rendszer sajátosságai miatt az abszolút voksok számát tekintve csupán 40,7 százalékot értek el, és a szavazáson részt vevők száma is nagyon csökkent, 71,4 százalékról 59,4-re.

A párt támogatja az EU-alkotmányt, és hivatalosan "elviekben" elfogadja az euró nagy-britanniai meghonosítását, jóllehet a brit közvélemény kemény ellenállását látva, egyelőre halogatja az ezekkel kapcsolatos döntéseket. A bizonytalanságot jelzi, hogy mindkét kérdésről úgy írtak ki népszavazásokat, hogy azok idejéről nem döntöttek.