Megkezdte az új kormány megalakítását a kirgiz ellenzék

Péntek délután eves lövöldözés tört ki a kirgiz főváros központi áruháza közelében rendőrök és fosztogatók között. Ideiglenes kormányfőnek és államfőnek az ellenzék vezérét, Kurmanbek Bakijevet választotta meg a parlament, választásokat három hónap múlva tartanak.

Akajev közepesen kemény diktátor volt

Aszkar Akajev elnök és pártja tizenöt évig volt hatalmon Kirgíziába. Akajev rendszere engedékenyebb volt, mint a többi közép-ázsiai posztszovjet tagállamban tapasztalható zsarnokság volt, de ettől még Kirgízia sem számított demokráciának. Működhetett például ellenzéki sajtó, ami egyedülálló a térségben, ugyanakkor Akajev most országszerte lángra lobbantott képei szinte beterítették a köztereket, jelezve, hogy a hatalom mindenütt figyelt. Elsősorban a korrupció és a reménytelen szegénység tette elégedetlenné a kirgizeket, a mostani elcsalt választás már csak az utolsó csepp volt a poharukban.

Akajev

Akajev korábban mindig azzal érvelt, hogy muszáj keményen fellépnie bizonyos politikai csoportokkal szemben, mert polgárháború veszélyezteti az országot. Akajev a fő veszélyt az iszlámista radikáliokban és a déli területeken lakó üzbég kisebbségben látta. Elsőként valóban egy üzbég többségű város, a déli Dzsalalabad került a felkelők kezére, még vasárnap este. A déli országrészben az elmúlt években már többször összecsaptak a helyiek a kivezényelt rendőrökkel.

Akajev - aki a kirgiz tudományos akadémia elnökéből lett 1990-ben az ország vezetője - 1996-ban és 2003-ban is népszavazáson bővítette saját hatáskörét. Az elnök negyedik mandátuma októberben járna le, és a két éve megváltoztatott alkotmány értelmében ismét indulhatna. Ő azonban már a felkelés előtt bejelentette, hogy nem jelölteti magát ősszel. Pártja viszont nagy többséggel győzött a mostani, manipulált választáson. A fia és a lánya is képviselő lett, és az ellenzék szerint a hatalmat családtagjainak akarta átjátszani.

Szovjetizált pásztorok

A kirgiz egy türk eredetű nép, és évszázadokig nomád pásztorkodással foglalkoztak. Kirgízia területének nagy részét a Tien San hegyei borítják. Az oroszok az 1860-as években foglalták el a területe, és egy 1916-os felkelés leverése után bebiztosították hatalmukat. A szovjet uralom idején megtiltották a nomadizálást, és termelőszövetkezetekbe kényszerítették a lakosságot. Földmevélsre és iparosításra jelöltek ki jelentős területeket.

1991-ben vált Kirgízia független állammá. Az országnak kisebb határvitája volt minden szomszédjával: Kínával, Kazahsztánnal, Tadzsikisztánnal és Üzbegisztánnal is. 1999-ben egy iszlamista szélsőséges fegyveres csoport tört be Kirgíziába, de a kormány csapatai néhány hónap alatt leszámoltak velük. 2001-ben amerikai csapatok érkeztek Kirgíziába, hogy az Afganisztán elleni háborúhoz használhassák az itteni bázisokat. 2002-ben az USA egy nagy katonai repülőtér építésébe kezdett a főváros közelében.

Kirgízia ötmillió lakosának alig több mint a fele kirgiz. Jelentős orosz (18 százalék) és üzbég (13 százalék) él még az országban.

[origo]/MTI