Megölték Aszlan Maszhadovot

Életét vesztette Aszlan Maszhadov csecsen szeparatista vezető kedden egy különleges akcióban. Halálának körülményeiről egynásnak ellentmondó beszámolók érkeztek. Maszhadov Londonban élő képviselője közölte: a csecsen ellenállás folytatódik. Elemzők szerint Maszhadov megölése csak fokozza majd az erőszakot a háború dúlta köztársaságban.

A halk beszédű tábornok minden csecsen harcosnál többet tett Csecsenföldért, amikor megnyerte az 1994-96 közötti első csecsen háborút, és komoly sikereket ért el az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokon. Csendes pragmatizmusával elnyerte orosz tárgyalófelei tiszteletét is. Ő írta alá Lebegy orosz tábornokkal a tűzszüneti megállapodást 1996 augusztusában, melynek értelmében kivonult az orosz hadsereg Csecsenföldről.

Maszhadov 1951-ben született Kazahsztánban, ahová szüleit Sztálin deportálta. Hat éves korában költözhetett vissza családja Csecsenföldre, majd iskolái elvégzése után hivatásos katona lett a szovjet hadsereg tüzérségében. 1981-86 között Magyarországon, később Litvániában szolgáló Maszhadov egy 1991-es vilniusi tüntetést szétverő akció után hagyta ott az orosz hadsereget. Ekkor tért haza Csecsenföldre, ahol Dudajev csecsen elnök - aki szintén ekkor hagyta ott a baltikumi szovjet tiszti kart - megbízta az önálló csecsen hadsereg megszervezésével. Az első csecsen-orosz háború idején Maszhadov volt a csecsenek katonai főparancsnoka, az ő vezetése alatt vált a kapkodva felállított csecsen haderő képessé arra, hogy szembenézzen az orosz katonasággal, és ő szervezte Groznij védelmét a hosszúra nyúlt ostrom idején.

1997 januárjában - katonai sikereinek, és radikális riválisaival ellentétben békésebb politikai ígéreteinek köszönhetően - elnökké választották, miniszterelnöknek a terrorista akcióiról elhíresült választási ellenfelét, Samil Baszajevet nevezte ki. Megválasztása után Borisz Jelcin orosz elnökkel békemegállapodást írt alá, amelyben öt évre felfüggesztették Csecsenföld státusáról szóló megállapodást.

A hadvezéréként sikeres Maszhadovnak azonban a civil kormányzásba beletört a bicskája, nem sikerült hatékony közigazgatást kialakítania, amit nehezített, hogy több mint száz fegyveres csoport működött tőle függetlenül is az országban. Ugyanakkor hiába ért el sikereket az oroszokkal szemben, saját fokozatosan erősödő radikális iszlám ellenzékén nem tudott úrrá lenni. A szélsőségesek rendszeresen tüntettek ellene kétszer meg is kísérelték felrobbantani, sőt volt beosztottjai állítólag egyszer fegyverrel is fenyegették. A független csecsen állam külföldi elismertetése sem sikerült neki. 1998-ban az iszlám szélsőségesek arra kényszerítették, hogy megígérje: három éven belül bevezeti az iszlám jogot, a saríát, pedig eredetileg világi államot szeretett volna kialakítani.

Csecsenföld ekkor került ki véglegesen ellenőrzése, sőt gyakorlatilag mindenfajta ellenőrzés alól. A katonai parancsnokokból egész országrészek felett uralkodó, egymással is marakodó hadurak lettek, káoszba fojtva a csecsen államot és gazdaságot. Ezt a helyzetet csak rontották az egyre ismétlődő emberrablások. Külföldi segélymunkásokat - köztük két magyart: Dunajszky Gábort és Oláh Istvánt, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat munkatársait -, orosz küldötteket raboltak el a fegyveresek. Maszhadovnak és kormányának azonban nem volt elég ereje, hogy megakadályozza ezt.

Az 1999-es oroszországi merényletek után hiába kért újabb és újabb béketárgyalásokat Moszkvától (legutóbb idén februárjában), Vlagyimir Putyin miniszterelnökként, majd elnökként sem volt hajlandó tárgyalni vele. A Kremlben úgy tartották, hogy vagy ő is terrorista, vagy nem képes kézben tartani a csecseneket, ezért már nem tekinteték tárgyalópartnernek. A tavaly szeptemberi beszlani túszejtést is (részben) az ő számlájára írta az orosz vezetés, jóllehet a több mint 300 halottat követelő akciót nyilatkozatban ítélte el. Az oroszok 10 millió dolláros vérdíjat tűztek ki a fejére.