Nyilvánosan leckéztette meg Bush Putyint

Az atomfegyverek és a rakétatechnológia terjedésének megakadályozásában egyetértett, a demokrácia kérdésben azonban már kevésbé pozsonyi csúcstalálkozóján az orosz és az amerikai elnök. Vlagyimir Putyin és George Bush viszonya elemzők szerint hűvösebbé vált.

"Kissé hűvös pozsonyi béke" címmel kommentálja a pozsonyi Pravda George Bush és Vlagyimir Putyin csúcstalálkozójának fejleményeit. A baloldali lap szerint a két politikus barátságának régi fénye már megkopott, hiszen Putyin egyre szorosabbra húzza "irányított demokráciájának meneteit", és már Bushnak sem a terrorizmus elleni háború, hanem a szabadságot célzó küzdelem a vezérjelszava. Az amerikai elnök Pozsonyban elhangzott köztéri beszédében is azt tartotta a legfontosabbnak, hogy az ukrajnai és a grúziai forradalom után a szabadság övezetének kiterjesztése a cél: előbb Moldova, később Fehéroroszország lesz soron, de a szabadság eszménye végül minden értelmet és mindent lelket megérint.

Előre tudni lehetett, hogy a demokrácia kérdéseinek felvetése aligha szavatolja majd a pozsonyi eszmecsere szívélyes légkörét. A kérdés csak az volt, vajon Bush négyszemközt leckézteti-e meg Putyint, vagy beavatja a nyilvánosságot is. "Végül a kevésbé diszkrét módozatot választotta" - írta a Pravda.

A lap megállapítja: az orosz-amerikai kapcsolatok végül túlélték az őszinteség próbáját, hiszen az elnökök egyetértettek abban, hogy országaik között még mindig több az összekötő, mint az elválasztó erő. Megfogadták, hogy közösen járnak el a globális fenyegetettség elleni fellépésben, kezdve a terrorizmustól egészen a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozásáig. "Végső soron elmondható: ha a közös érdekek okán a hidegháború idején is képesek voltak az együttműködésre, akkor erre a 'hideg béke' idején is képeseknek kell lenniük."

Más szlovák kommentátorok ugyancsak a kapcsolat lehűléséről beszélnek. Az egyik legtekintélyesebb pozsonyi folyóirat főszerkesztője szerint a viszony immár tisztán pragmatikus szintre süllyedt, azaz kapcsolataikat a kölcsönös érdekek diktálják. "A tekintélyelvű demokratának" számító Putyin magatartása hozzájárul Oroszország és ezáltal a nemzetközi kapcsolatok stabilizálásához. Éppen ezért a demokrácia, illetve a demokrácia hiányának kérdései a főszerkesztő szerint a csúcstalálkozón csupán másodlagos szerepet kaptak.

Szlovákia korábbi washingtoni nagykövete, Martin Butora úgy vélte, hogy a közös értékek keresése teljes mértékben a háttérbe szorult, ehelyett a két elnök az Egyesült Államok és Oroszország közös érdekeire helyezte a hangsúlyt.

A Szlovák Külpolitikai Társaság elnöke, Alexander Duleba szerint a csúcstalálkozó legfőbb célkitűzése az volt, hogy az iraki válság után új alapokra helyezzék a két ország viszonyát. Felettébb kérdéses azonban, hogy az orosz-amerikai kapcsolatok a jelenlegi helyzetben túlléphetnek-e az egyszerű érdekközösség szintjén.