Nem tántorították el az irakiakat a támadások

Véget ért vasárnap helyi idő szerint 17 órakor a parlamenti választás Irakban. A belügyminisztérium tájékoztatása szerint a nap folyamán 36 ember vesztette életét és további 96 ember sebesült meg országszerte a terrorcsoportok által szavazóhelyiségek, szavazók ellen elkövetett merényletekben. A részvételi arányt eleinte 72 százalékosra becsülték, később körülbelül 60 százalékra módosították.

Ijád Allávi

Forrás: EPA

Ideiglenes miniszterelnök, az Iraki Nemzeti Egyetértés pártjának vezetője. Politikai karrierjét fiatalon, a Baath pátban kezdte, de az 1970-es évek elejém összeveszett Szaddám Huszeinnel, elhagyta az országot. 1978-ban átélt egy merényletet - feltehetően Szaddám bérgyilkosai próbáltak meg végezni vele. A merénylőt a napokban adták ki Iraknak.

Megfigyelők szerint Allávi fő előnye, hogy mindenki egyformán bizalmatlan vele szemben: az amerikaiaknak nem tetszik, hogy kritizálta őket, az egyszerű irakiak pedig azt gondolják róla, hogy a CIA embere. Szavazóinak zöme várhatóan a síiták kevésbé vallásos rétegei közül kerül majd ki, ugyanis egy tekintélyes síita család tagja.

Gázi Javer

Irak ideiglenes elnöke. Az Egyesült Államokban tanult, szunnita vallású üzletember, mellesleg törzsi vezető, politikai pártot nem vezet, de komoly esélye van arra, hogy elnyerje az iraki szunniták jelentős részének szavazatát. Többnyire hagyományos arab öltözetben jelenik meg a nyilvánosság előtt.

Ahmed Csalabi

Fotó:EPA

Befolyásos washingtoni barátai nyomán őt tekintik az iraki háború egyik kezdeményezőjének, Szaddám bukása óta azonban az amerikaiakhoz fűződő kapcsolata megromlott. Többen úgy vélik, hogy az ő mozgalma - az Iraki Nemzeti Kongresszus - szerezte azokat az iraki tömegpusztító fegyverekre vonatkozó, utóbb hiteltelennek bizonyuló bizonyítékokat, amelyek a háború legfőbb okait szolgáltatták.

2004-ben végleg megszakadt az amerikaiakhoz fűződő kapcsolata, amikor otthonát amerikai és iraki csapatok dúlták fel bizonyítékok után kutatva, amelyek igazolhatják, hogy Iránnal szűrte össze a levet. Leleményessége,és gazdag, síita családja révén azonban sikerrel hozhat össze egy őt támogató síita pártszövetséget, és újra befolyásos poszthoz juthat.

Adnan Pacsacsi

Csalabihoz hasonlóan egy időben őt is úgy tekintették, mint Szaddám egyik lehetséges utódját, de ehhez nem sikerült elég támogatást szereznie a kormányzótanácsban. A veterán iraki politikus - az 1968-as puccs előtt külügyminiszter volt - Szaddám bukása után alapított pártja, az Iraki Független Demokraták élén próbálkozik a választáson. A nem túl jelentős politikai erőt képviselő formációból egy nagyobb pártszövetség kovácsolásával igyekszik minél többet kihozni az idősödő államférfi.

Fotó:EPA

Moktada asz-Szadr

A radikális síita hitszónok neve a tavaly nyári dél-iraki lázadások kirobbanását követően vált ismertté. A híveiből álló Mehdi-hadsereg nem kis fejfájást okozott a megszállóknak, akik a szunnita lázadókkal is alig-alig bírnak. A vezető síita klerikusoknak - például Ali asz-Szisztáni nagyajatollahnak - végül sikerült meggyőzniük Szadrt arról, hogy békés eszközökkel érje el a megszállás végét. Maga Szadr ugyan nem jelölteti magát, de politikai szövetségesein keresztül komoly befolyása lehet a választókra, közülük is főleg azokra, akik nem kérnek a megszállókkal együttműködő két nagy síita párt jelöltjeiből.

Nagyobb pártok

Az Iszlám Daava párt az egyik a két legnagyobb síita tömörülés közül, és várhatóan komoly szerepe lesz a kormányban is. A pát szóvivője, Ibrahim Dzsafari egyben az egyik iraki alelnök, és jó esélye van a kormányfői posztra. Ez a politikai formáció a legrégebbi az iraki síita pártok közül, gyökerei egészen az '50-es évekbe nyúlnak vissza. Szaddám hatalmának megdöntése óta ugyanakkor kissé széttöredezett, és feltehetően sok választó bizalmát eljátszotta azzal, hogy együttműködött az Irakot megszálló hatalmakkal.

A síiták a legesélyesebbek a győzelemre

Befolyásos párt az SCIRI (Iraki Iszlám Forradalom Legfelsőbb Tanácsa) is, amely a Szaddám-uralom alatt főként Iránban működött. Vezetője, Abdel Aziz Hakim az iraki kormányzótanácsnak is tagja volt. A párt saját milíciáját, a 10 ezer fős Badr Brigádot 2003 végén - amikor betiltották a priváthadseregeket - átnevezték. Most Badr Szervezet néven az amerikai és a brit egységekkel vállvetve tevékenykedik. A párt sokáig kapott iráni támogatást, ám ez az utóbbi időben csökkent, nem kis mértékben a megszállókkal való együttműködés miatt.

Az iraki népesség 15-20 százalékát kitevő kurdok 1991 óta autonómiát éveznek Irak északi területén. Két fő politikai pártjukat sikerült lebeszélni arról, hogy önállósítsák az országrészt.

A Kurdisztáni Demokrata Párt (KDP) már több mint fél évszázada meghatározó politikai erő a kurd részeken. Vezetője, Maszúd Barzani 1979 óta áll a párt élén. A szervezetnek több tízezer fegyveres tagja van, a kurd harcosok - pesmergák - Északnyugat-Irak jelentős részét tartják ellenőrzésük alatt. Barzani tagja volt az iraki kormányzótanácsnak, egyik helyettese jelenleg iraki alelnök. Ő vagy közeli munkatársainak egyike komoly szerephez juthat a választásokat követően.

A kurdok is befutók lehetnek

A Kurdisztáni Hazafias Frontot (PUK) 1975-ben alapították, jelenleg modern szociáldemokrata pártként aposztrofálják magukat. Dzsalal Talabani vezetésével a KDP-hez hasonlóan fegyveres tagokkal igyekezett kiterjeszteni befolyását éppen a rivális szervezet rovására. Talabani ugyancsak tagja volt az iraki kormányzótanácsnak, a párt hivatalosan "modern és demokratikus szellemben" igyekszik "újjáépíteni és átalakítani a kurd társadalmat".

Az 1934 óta létező, a Szaddám-rezsim alatt elnyomott Iraki Kommunista Párt a diktátor bukása után kapott új erőre. Támogatói bázisa hagyományosan a déli szegény sorsú síiták közül kerül ki. A párt adja az ideiglenes iraki kormány kulturális miniszterét, Mufid Mohammed Dzsazad al-Dzsazairit.

A Muzulmán Tudósok Szövetsége nevű formáció a választások bojkottálására szólított fel. A szervezet vállalta magára az iraki szunnita népesség képviseletét, mivel jelenleg nincs olyan párt, amely az ő érdekeiket képviselné. Ennek fő oka, hogy a szunnita vallású Szaddám Baath pártjának egykori tisztviselőit eltiltották a választásokon való részvételtől