Félelemben és szigorral készül Irak a választásra

Alig ismert pártok listáin szereplő, zömében ismeretlen jelöltekre szavazhatnak vasárnap, sok helyen az utolsó pillanatig titokban tartott helyszíneken az irakiak. Közülük is csak azok, akiket meggyőznek az iraki vezetés és a megszálló erők optimista nyilatkozatai, hogy megteremtik a biztonságot a választásra. A hatóságok határzárral, kijárási és járműtilalommal, illetve háromnapos szünidővel igyekeznek megteremteni a nyugodt körülményeket és kedvet csinálni a szavazáshoz.

Az Iszlám Daava párt az egyik a két legnagyobb síita tömörülés közül, és várhatóan komoly szerepe lesz a kormányban is. A pát szóvivője, Ibrahim Dzsafari egyben az egyik iraki alelnök, és jó esélye van a kormányfői posztra. Ez a politikai formáció a legrégebbi az iraki síita pártok közül, gyökerei egészen az '50-es évekbe nyúlnak vissza. Szaddám hatalmának megdöntése óta ugyanakkor kissé széttöredezett, és feltehetően sok választó bizalmát eljátszotta azzal, hogy együttműködött az Irakot megszálló hatalmakkal.

A síiták a legesélyesebbek a győzelemre

Befolyásos párt az SCIRI (Iraki Iszlám Forradalom Legfelsőbb Tanácsa) is, amely a Szaddám-uralom alatt főként Iránban működött. Vezetője, Abdel Aziz Hakim az iraki kormányzótanácsnak is tagja volt. A párt saját milíciáját, a 10 ezer fős Badr Brigádot 2003 végén - amikor betiltották a priváthadseregeket - átnevezték. Most Badr Szervezet néven az amerikai és a brit egységekkel vállvetve tevékenykedik. A párt sokáig kapott iráni támogatást, ám ez az utóbbi időben csökkent, nem kis mértékben a megszállókkal való együttműködés miatt.

Az iraki népesség 15-20 százalékát kitevő kurdok 1991 óta autonómiát éveznek Irak északi területén. Két fő politikai pártjukat sikerült lebeszélni arról, hogy önállósítsák az országrészt.

A Kurdisztáni Demokrata Párt (KDP) már több mint fél évszázada meghatározó politikai erő a kurd részeken. Vezetője, Maszúd Barzani 1979 óta áll a párt élén. A szervezetnek több tízezer fegyveres tagja van, a kurd harcosok - pesmergák - Északnyugat-Irak jelentős részét tartják ellenőrzésük alatt. Barzani tagja volt az iraki kormányzótanácsnak, egyik helyettese jelenleg iraki alelnök. Ő vagy közeli munkatársainak egyike komoly szerephez juthat a választásokat követően.

A kurdok is befutók lehetnek

A Kurdisztáni Hazafias Frontot (PUK) 1975-ben alapították, jelenleg modern szociáldemokrata pártként aposztrofálják magukat. Dzsalal Talabani vezetésével a KDP-hez hasonlóan fegyveres tagokkal igyekezett kiterjeszteni befolyását éppen a rivális szervezet rovására. Talabani ugyancsak tagja volt az iraki kormányzótanácsnak, a párt hivatalosan "modern és demokratikus szellemben" igyekszik "újjáépíteni és átalakítani a kurd társadalmat".

Az 1934 óta létező, a Szaddám-rezsim alatt elnyomott Iraki Kommunista Párt a diktátor bukása után kapott új erőre. Támogatói bázisa hagyományosan a déli szegény sorsú síiták közül kerül ki. A párt adja az ideiglenes iraki kormány kulturális miniszterét, Mufid Mohammed Dzsazad al-Dzsazairit.

A Muzulmán Tudósok Szövetsége nevű formáció a választások bojkottálására szólított fel. A szervezet vállalta magára az iraki szunnita népesség képviseletét, mivel jelenleg nincs olyan párt, amely az ő érdekeiket képviselné. Ennek fő oka, hogy a szunnita vallású Szaddám Baath pártjának egykori tisztviselőit eltiltották a választásokon való részvételtől.