Több magyar megkerült Dél-Ázsiában

Már csak öt, a szökőár idején Dél-Ázsiában üdülő magyarról nincs híre a Külügyminisztériumnak. A december 26-i cunamiban eddig több mint 145 ezren hunytak el, közöttük legalább 50 ezer gyerek. A kataszrófát túlélő másfélmilliónyi kiskorú komoly veszélyeknek van kitéve. Az Unicef azt szeretné elérni, hogy a térségbeli segélyakciók elsődleges célpontjai a gyerekek legyenek, akiket a járványok mellett emberkereskedők is fenyegetnek.

A segélyszervezetek félreteszik máskor nem ritka rivalizálásukat, hogy biztosíthassák a cunami áldozatait illető rekordösszegű segélyek mielőbbi célba juttatását. A szervezetek, legyenek akár ENSZ-en belüliek, mint az UNICEF, vagy civil szervezetek, mint az Oxfam, gyakran versengenek a nemzetközi adakozók kegyeiért egy-egy, az emberiséget sújtó katasztrófa során, ám ezeknek a késhegyre menő vitáknak most nyoma sincs.

"Most nem tapossuk le egymást, ahogyan az más krízisek esetén már megtörtént. Sosem tapasztalt nyitottság és együttműködési készség uralkodik, nem úgy, mint máskor, amikor néhány szervezetnek mindennél fontosabb volt, hogy saját magát tolja előtérbe" - mondta az ENSZ genfi székhelyű, humanitárius segélyeket koordináló hivatalának (OCHA) munkatársa, Jamie McGoldrick.

Ezt a véleményt osztják a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok is, amelyek a katasztrófa első pillanataitól fogva szorosan együttműködnek az ENSZ-szel. A segélyszervezetek továbbra is komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy elérjék az indonéziai Szumátrának a földrengés epicentrumához legközelebb eső nyugati partjain fekvő településeket. A II. világháború óta talán legnagyobb szabású segélyakció hatalmas szállítási problémák elé állította a nemzetközi közösséget, mivel a szökőár számos utat, hidat söpört el.