A srebrenicai mészárlás évfordulóján iktatják be Tadicot

Boszniában komoly megbotránokozást keltett az a hír, hogy Boris Tadic szerb elnököt az 1995-ös srebrenicai mészárlás évfordulóján iktatják be hivatalába. Július 11-e gyásznap Boszniában, ezen a napon temetik el a potocari emlékműnél a mészárlás azon áldozatait, akiket az év folyamán sikerült azonosítani. Sulejman Tihic, a boszniai államközösség elnöke kijelentette, hogy nem vesz részt a beiktatási ceremónián. Ugyanakkor egyes szerb szervezetek azt követelik az elnöktől, hogy az évfordulót kihasználva nézzen szembe a történtekkel, és ismerje el Szerbia felelősségét az ügyben.

Szarajevóban nemtetszéssel fogadták azt, hogy srebrenicai mészárlás évfordulóján iktatják be szerbiai elnöki hivatalába Boris Tadicot. Predrag Markovic szerb parlamenti elnök hétfőn megerősítette, hogy a törvényhozás július 11-én iktatja be hivatalába a megválasztott elnököt.

Szarajevói hivatalos körökben állítólag megbotránkozást okozott, hogy Tadicot épp a srebrenicai vérengzés emléknapján esketik fel. A Srebrenica melletti Potocariban létesített emlékközpontban minden évben július 11-én helyezik végső nyugalomra a mészárlás áldozatait, akiknek holttestét az év folyamán azonosították. Ű

A boszniai muzulmánok számára ez gyásznap, a temetésen általában rangos külföldi politikusok és diplomaták is megjelennek. Sulejman Tihic, a boszniai államelnökség soros bosnyák elnöke leszögezte, hogy a meghívás ellenére nem lesz ott a belgrádi beiktatási ceremónián, mert számára fontosabb a srebrenicai temetés.

Az Oslobodenje című szarajevói lap keddi vezércikkében botrányosnak, minden diplomáciai érzéket mellőzőnek és arcátlannak nevezi, hogy éppen ezen a napon tartanak Belgrádban beiktatási "ünnepséget", amelyre ráadásul meghívták a szarajevói politikai vezetőket is.

Az időpontbeli egybeesésre Szerbiában is felfigyeltek: egy ismert belgrádi ifjúsági szervezet felszólította Tadicot, hogy beiktatásakor egyértelműen foglaljon állást a "piszkos bűntényről", véget vetve ezzel Belgrád kilencéves hallgatásának.

Az 1995 júliusában történt srebrenicai mészárlás volt a szerb történelem egyik legsötétebb fejezete, legalábbis a világon ezt mindenki így könyvelte el, kivéve talán csak a szerb hivatalos vezetést. Ez így volt kilenc éven át, mígnem idén június 22-én Dragan Cavic boszniai szerb elnök a népéhez intézett tévébeszédében a szerb történelem "fekete fejezetének" nevezte a srebrenicai mészárlást.

A beismerő vallomással felérő tévébeszéd másfél héttel azután hangzott el, hogy a boszniai szerb kormány - elfogadva egy tényfeltáró bizottság jelentését - beismerte, hogy a boszniai szerb erők 1995. július 10-19. között "több ezer" boszniai muzulmánt gyilkoltak meg Srebrenicában.

A Banja Luka-i fordulat nyilvánvalóan egyfajta szemléletváltásra kényszeríti Belgrádot is, de a szerb kormány eddig nem hallatta a hangját a bűntényről, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék az idén áprilisban népirtásnak minősített Radislav Krstic szerb tábornok elleni jogerős ítéletében.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK