Az alig három tucat fiatalember közé néhány tarkafrizurás punk vegyült, akiket a tüntetés szervezője a rendőrökkel távolíttatott el, mondván, hogy valamitől igencsak mámorosak. Utána maguk is szétszéledtek.
A kormánypalota előtti térre tucatnyi egyenruhás és civil rendfenntartót rendőr vezényeltek, s a szomszédos utcákban százszámra várakoztak a készültségbe helyezett rohamrendőrök, de a bevetésüket semmi sem indokolta. A helyszínen több magas rangú rendőri vezető is jelen volt és ott volt Jozef Bánas, a NATO-közgyűlés szlovák küldöttségének vezetője is, aki úgy vélekedett, hogy a rendőrség eleve túlbecsülte a veszélyt.
Bánas szerint a negyven tüntető mindennél kézenfekvőbb bizonyítéka annak, hogy pénteki nyilatkozatában neki volt igaza. A küldöttségvezető pénteken azt nyilatkozta, hogy a szlovák belügy túlzásba viszi a biztonsági intézkedéseket, ezért félő, hogy ennek láttán Szlovákiában jelentősen megcsappan a NATO iránti rokonszenv.
Bánas kertelés nélkül bolondnak nevezte a belügyminisztérium sajtóosztályának illetékeseit, akik túlzott ügybuzgalommal arra szólították fel a pozsonyiakat, hogy a közgyűlés idején ne menjenek az utcákra. A küldöttségvezető szerint a szlovák média úgy tálalja a belügyminisztert, a belügyi szóvivőt és kormányőrség parancsnokát, mintha ők lennének a NATO alapítói, a közgyűlés több száz küldöttje meg csak nekik statisztálna.
A szlovák kormány 42 millió koronát különített el a tanácskozásra. Pozsony valóban a szellemváros benyomását kelti péntek óta. A belvárosi kirakatokat bedeszkázták, a háztetőkön mesterlövészek figyelik a térséget, a légteret helikopterek vigyázzák, a háromgyűrűs védelmi zónát legbelül páncélozott harci járművek, vízágyúk alkotják.
A médiában olyan vélemény is elhangozott, hogy a pozsonyi utcák akkor mutattak utoljára ilyen képet, amikor a Varsói Szerződés országainak fegyveres erői 1968. augusztus 21-re virradó éjszaka megszállták Csehszlovákiát.