Eörsi Mátyás volt az első magyar felszólaló az EP ülésszakán

Vágólapra másolva!
Megkezdődött Strasbourgban hétfőn este az Európai Parlament (EP) ülésszaka: ez az utolsó a szervezet júniusi újraválasztása előtt, s egyben az első, amelyen teljes jogú tagként vehetnek részt a május elsején csatlakozott új európai uniós tagállamok, köztük Magyarország képviselői.
Vágólapra másolva!

E kettős eseménynek megfelelően az ülésszakot ünnepélyes hangulat jellemezte: a kezdés előtt húzták fel a parlament épülete előtt az új tagok lobogóit, s az első felszólalásokra a bővítés történelmi jelentőségének méltatása nyomta rá a bélyegét. Pat Cox, az EP elnöke - külön köszöntve az eseményre Strasbourgba érkezett Horn Gyula volt kormányfőt - leszögezte, hogy a testület eddigi 626 tagja teljesen egyenjogú társként, kollégaként köszönti a 10 csatlakozó országból származó, eddig csak megfigyelői státussal rendelkező 162 új képviselőt. Magyarország 24 képviselővel van jelen az Európai Parlamentben.

Loyola de Palacio, az Európai Bizottság alelnöke a testület képviseletében "történelmi pillanatról beszélt", Günter Verheugen, a bizottság bővítési biztosa pedig azt hangsúlyozta: a bővítés is mutatja, milyen dinamikus, milyen fiatalos még mindig az európai gondolat, s hogy mi mindent el tudnak érni az európaiak, ha egyesítik erőiket.

A főbb frakciók közül egyedül a liberálisok tettek gesztust a csatlakozó országoknak: míg mind a néppártiaknál, mind a szocialistáknál a frakcióvezető, azaz Hans-Gert Pöttering és Enrique Barón Crespo méltatta a bővítést, addig a parlament harmadik legnagyobb erejét jelentő liberálisok az SZDSZ-es Eörsi Mátyásnak adták a felszólalás lehetőségét.

Eörsi - túlnyomó részt magyar nyelven elmondott - beszédében hangsúlyozta: liberálisként és magyarként is azt húzza alá, hogy május elsejével a szörnyűséges jaltai szerződés öröksége a történelem jól megérdemelt szemétkosarába került. "Jaltának vége, de Európa még nem egyesült teljesen. Innen üzenem, hogy a liberálisok a jövőben is a bővítés motorjai akarnak lenni, amíg Románia, Bulgária, Horvátország, Törökország, s valamikor az egész Balkán egyesül Európával" - szögezte le.

Eörsi szerint bár a rendszerváltás sikeres volt, az átalakulás sokkal hosszabbnak és fájdalmasabbnak bizonyult a reméltnél. Eljött az ideje, hogy az emberek élvezzék a kibővített EU nyújtotta előnyöket; nem csak pénzről van szó. "Az unió diadalmasan egyesített nem csak országokat, de egymással korábban háborúzó nemzeteket is, így hiszek abban, hogy az unió nagyszerű feloldását fogja adni a Trianon-traumának. Az eddig elválasztó határok eltűnnek, mindannyian Európa megbecsült és egyenrangú nemzetei, polgárai leszünk. Hiszek abban, hogy az unió megváltoztatja a politikai kultúránkat, a gyűlölködés helyét a tisztességes verseny veszi át, s tér nyílik az együttműködésre" - hangsúlyozta.

Végül a magyar képviselő - aki az emberi jogok, a demokratikus intézményrendszer felett őrködő másik strasbourgi nemzetközi szervezet, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében a 92 fős liberális frakció vezetője - külön köszönetet mondott az Európa Tanácsnak azért a segítségért, amelyet ez a szervezet a demokratikusabb, biztonságosabb, stabilabb Európa megteremtésében játszott.