A terrorizmus hozhatja be a törököket az EU-ba

Kiemelkedő földrajzi helyzete és a terrorizmustól való félelem nagyban segítheti Törökország EU-csatlakozását. Az Unió állam- és kormányfői csütörtökön kezdődő tanácskozásukon döntenek a török csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. A Közép-Európai Egyetem (CEU) kutatója szerint a török csatlakozással kapcsolatos legtöbb félelem indokolatlan, hiszen a török gazdaság semmivel sem gyengébb, mint amilyen például a magyar volt a csatlakozási folyamat megkezdésekor. Ráadásul a török csatlakozásig hosszú éveket kell várni. A kulturális különbségeket pedig egyszerűen el kell fogadni, ha ez a demokrácia ára - mondta.

A EU tagállamai még mindig megosztottak a török csatlakozás és a tárgyalások megkezdésének kérdésében. Több államban komoly belpolitikai vitát okoz a téma. Franciaországban például Jacques Chirac elnök a tárgyalások megkezdése mellett áll, míg a franciák többsége, sőt Chirac számos párttársa is - többek között pártjának új elnöke, Nicolas Sárközy - ellenzi ezt. Az elnök azt szeretné ugyanakkor, hogy az EU-alkotmányról szóló francia népszavazás ne váljon a törökök csatlakozásáról szóló véleménynyilvánítás eszközévé, ezért beígért egy másik, konkrétan a törökök ügyével foglalkozó referendumot is. Párizs emellett azt szeretné elérni, ha a csatlakozási tárgyalások kezdő időpontját későbbre tolnák, mint az EU-alkotmányról szóló, 2005 második felében várható népszavazást.

Erdogan fütyül az ellenzőkre

Franciaország amúgy két feltételhez köti a tárgyalások megkezdését. Egyrészt szeretnék, ha a törökök elismernék az 1915-ös örmény népirtás tényét, másrészt azt kérik az Uniótól, hogy a megbeszélések kezdetén nyilvánítsa ki: lehet, hogy Törökországnak meg kell elégednie korlátozott tagsággal.

Nagy-Britannia területi alapon az EU nagyobb mértékű kibővítése mellett, míg szervezeti alapon a magasabb szintű integráció ellen érvel, ezért kezdettől fogva támogatják a tárgyalások megkezdését. Tony Blair kormányfő a minél előbbi kezdés mellett igyekszik bevetni befolyását.

A német kormány támogatja a török belépést, így a tárgyalások megkezdését is. Gerhard Schröder német kancellár azonban sokakkal került szembe véleménye miatt. Sok német attól tart, hogy újabb bevándorlási hullám indul meg, amely elpusztítja az európai keresztény értékeket. Az ellenzéki kereszténydemokraták vezetője, Andrea Merkel egyfajta különleges partnerséget ajánlana fel Törökországnak. Helmuth Kohl volt német kancellár ugyanakkor tisztességtelenséggel vádolja azokat, akik EU-tagsággal hitegetik a törököket, mivel szerinte az ország úgysem lesz képes teljesíteni a csatlakozási feltételeket 15-20 év múltán sem.

Hollandia is megosztott a kérdésben, Frits Bolkenstein volt EU-biztos az Unió iszlamizálódására figyelmeztetett a török csatlakozás kapcsán, ám Jan Peter Balkenende kormányfő - aki egyben az Unió soros elnöke - elutasította, hogy megváltoztassák a szabályokat, és Törökországnak valamiféle korlátozott tagságot ajánljanak fel. Hollandia megosztottsága érthető: novemberben lelőttek egy iszlámot bíráló filmrendezőt. A gyilkosság után iszlám- és hollandellenes erőszakhullám tört ki az országban.

Ausztria szkeptikus a török csatlakozással kapcsolatban, szintén egyfajta speciális partneri viszonyt képzel el. Mint több tagállam - például a szintén szkeptikus Dánia - elsősorban munkaerőpiacát félti az olcsó török munkásoktól, és az európai kultúrát az iszlám befolyástól. Ennek ellenére várhatóan nem akadályozza meg a tárgyalások megkezdését. Ausztria és Dánia szerint Törökország túl nagy, túlságosan más és túl szegény.

Olaszország minél hamarabb szeretné megkezdeni a megbeszéléseket, ezt Silvio Berlusconi miniszterelnök többször közölte. A kormánykoalíció egyik tagja - a bevándorlás-ellenes, jobboldali Északi Liga - ugyanakkor népszavazást írna ki a török tagságról. Olaszországban azonban nem tartanak népszavazást az EU-alkotmányról sem, így nem valószínű, hogy a törökök felvételéről referendumon döntenének. Spanyolország is a tárgyalások megkezdése mellett van. A támogatók elsősorban Törökország stratégiai jelentőségét emelik ki.

Görögország, Törökország régi nagy ellenfele támogatja szomszédjának tagságát. Kosztasz Karamanlisz kormányfő azonban feltételként a Ciprusi Görög Köztársaság elismerését szabta. A megoldást valamiféle jövőbeli kompromisszumtól remélik.

Ciprus ugyancsak saját maga elismeréséhez köti, hogy támogassa a törökök csatlakozását. Egyesek szerint ezzel a követelésével túl sokat kockáztat a ciprusi görög kormányzat. A szigetország 1974-ben szakadt ketté egy görög kezdeményezésű puccs, és az ország északi részének török megszállását követően. Törökország nem ismeri el a sziget görög részét, míg a világ közvéleménye nem ismeri el a török részt.

Ballai Vince, Sáling Gergő