Afganisztán: első szavazás a káosz közepén

Kilenc hónapja 1200 ember tanította szavazni az afgánokat. A képregényes oktatóanyagokat Kanadában nyomtatták, a szavazóurnákat Dániából hozták, a biztonságra amerikai, német és sok más nemzet katonái figyelnek. Afganisztánban először tartanak választásokat, szombaton az ország elnökéről döntenek. Azt senki sem tudja, hogy a győztes kik fölött gyakorolhatja majd hatalmát.

A választáson tizennyolc jelölt indult, egyikük a kampánycsendet megelőző nap visszalépett. Legnagyobb esélyesnek a mostani ideiglenes elnök, Hamid Karzai számít. Karzai a lakosság legnépesebb etnikumához, a pastukhoz tartozik. Elit családból származik, már édesapja is politikus volt, nyugaton járt egyetemre. 1995-ben a tálibok még arra kérték, hogy legyen képviselőjük az ENSZ-ben, de a befolyásos Karzai ezt nem vállalta el. A család viszonya később annyira megromlott a tálibokkal, hogy Karzai apját meggyilkolták pakisztáni önkéntes száműzetésében. 2001 őszén, az amerikai támadás kezdetekor Karzai szervezte meg a pastu ellenállást. Karzai azért tűnt ideális választásnak a nyugati hatalmak számára, mert bíztak benne, hogy minden oldal elfogadhatja: egyszerre vett részt ugyanis a tálib-ellenes harcban, ugyanakkor pastu és Kandahárból származik, mint a tálib vezetés nagy része.

Karzai ugyan megpróbál megfelelni az iszlámistáknak épp úgy mint az amerikaiaknak, de Kabulon kívül rendszeresen lőnek konvojára. Sok helyen gyűlölik, mert amerikai testőrök védik, ő azonban nyilvános szerepléseikor rendszerint nyugodtnak és derűsnek mutatkozik.

A nők jogairól is szól a választás

Karzai 16 ellenfele közül a legerősebb Junusz Kanuni. A veterán politikus szintén sok merényletet élt már túl, az egyikben olyan maradandó sérülést szerzett, hogy csak botra támaszkodva tud járni. Tádzsik, vagyis az ország második legnépesebb (27 százalék) etnikumához tartozik. Arra számíthat, hogy a több pastu jelölt között elaprózódnak a szavazatok és akkor bejöhet az első helyre. Kanuni a közelmúltban oktatási miniszter volt a Karzai-kormányban, de elnöki ambíciói miatt távoznia kellett a kabinetből. A szovjetek kivonulása után a mudzsaheddin kormányban védelmi miniszter volt, majd a tálibok győzelmekor az északi ellenállás vezére lett. A nyugaton Északi Szövetségnek nevezett, leginkább tádzsik-üzbég csoportokból álló szervezet 2001 végén amerikai támogatással verte meg a tálibokat.

Szintén az északiakkal harcolt az üzbég (a lakosság 9 százalékát képviselő) jelölt, Abdul Rasid Dosztum. Ő azonban már mindenkivel harcolt együtt, aki valaha Afganisztánban fegyvert fogott: segítette a szovjet hadsereget majd az ellenük küzdő mudzsahedineket, majd átállt a tálibokhoz hogy végül az ellenük harcoló Északi Szövetségnél kössön ki. Az utóbbi években azzal hívta fel magára a nemzetközi figyelmet, hogy tekintélyes magánhadseregét nem volt hajlandó lefegyverezni.

A síita hazarák (9 százaléka a lakosságnak) jelöltje Mohamed Mohakik. Ő szintén együtt küzdött az északiakkal, és Iránból kap komoly támogatást.

A többi jelöltnek állítólag kevés esélye van, bár közvélemény-kutatást nem készített senki sem Afganisztánban. A karakteres politikusok között fontos Szajed Iszak Gailavi, aki monarchista, és az utolsó afgán király visszatérését szeretné elérni. A több mint 80 éves sah az alkotmány értelmében örökre viselheti "a nemzet atyja" címet, de ennél többet maga sem szeretne elérni. Ahmad Sah Amadzai a második legesélyesebb pastu jelölt, és ő áll a legközelebb a tálibokkal szimpatizálókhoz. Azonban bojkott helyett indul a választáson, tehát nem tekinthető tálibnak. Visszahozná viszont a vallási alapú kormányzást és haladéktalanul kitiltaná az országból az amerikaiakat. Van egy női jelölt is, Maszuda Dzsalal személyében. A kabuli gyermekorvosnak az a feladata, hogy bebizonyítsa, hogy nők is indulhatnak politikai tisztségekért Afganisztánban.

A választás eredményessége egylőre kérdéses. Szombaton Karzai 15 ellenfele a választások bojkottjára szólított fel. Szerintük ugyanis a vízállónak mondott jelölőtinta lemosható, így visszaélések lehetnek. az ország egyes területeiről pedig olyan hírek érkeztek, hogy azokon a helyeken, ahol Karzai nem számíthat többségre sok szavazóhelyiséget zárva tartanak különböző indokokra hivatkozva. Az afgán választási bizottság ugyan közölte, hogy nem tartja indokoltnak a választás felfüggesztését, ugyanakkor bejelentették: a szavazás végeztével kivizsgálják a panaszokat.

Magyari Péter