Beszlan: az egyik közvetítő szerint a civilek lőttek először

Civilek kezdték a lövöldözést Beszlanban a túszdráma egyik közvetítője szerint. Ruszlan Ausev volt ingus elnök, aki a terroristák és a hatóságok között közvetített, azt állítja, hogy nem a túszejtők, hanem az iskola körül várakozó népi milicisták kezdtek lőni az első robbanás után. Ausev szerint az orosz vezetés súlyos hibát követett el, amikor nem bocsátkozott azonnal tárgyalásokba a túszejtőkkel. Szakértők elemzései nyomán kiderült hogy elsősorban a katonai vezetés szervezettsége vezetett a tragédiához. Az események utólagos vizsgálatából kiderült hogy az egyes biztonsági csapatok nem tudtak egymás tevékenységéről. Eközben egyre több felajánlás érkezik a túszdráma túlélőinek megsegítésére.

Orosz katonák alszanak az elhibázott akció után

Elemzők szerint az orosz biztonsági erők ügyetlensége miatt végződött vérfürdővel a múlt heti beszlani túszdráma, az ő hibáik pedig annak tudhatók be, hogy nem volt az akciónak felelős irányítója, s a biztonsági erők se készültek fel a véres végjátékra. "Nyilvánvaló, hogy teljes volt a zűrzavar - nyilatkozta a Reutersnek Alekszandr Golc katonai elemző. - Nem voltak felkészülve."

A hatóságok azt közölték, hogy kénytelenek voltak megrohamozni az iskolát, mivel a terroristák lőni kezdték a két benti robbanás után menekülni próbáló gyerekeket. Mivel nem volt biztonsági kordon az iskola körül, a fegyveres helyi férfiak előrenyomultak, és elsőként viszonozták az épületből jövő tüzet.

A helyszínen állomásozó katonai alakulatok felkészületlen, feltehetően lőszerrel is rosszul ellátott katonái hirtelen az iskolát megrohamozók között találták magukat, míg a különleges alakulatok csak félóra késéssel kapcsolódtak be a harcba - közölte Golc.

A Vremja Novosztyej című moszkvai lap szerint a végső harc kezdetekor a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) két különlegesen kiképzett osztaga még csak a támadási tervek megvitatásánál tartott, s arról sem volt egyetértés köztük, hogy hol vannak a terroristák lőállásai, és milyen útvonalon közelítsék meg őket. Végül az Alfa és a Vimpel osztag - a brit SAS és az amerikai Delta Force orosz megfelelői - példátlanul nagy veszteséget szenvedett: 10 halottat és 31 sebesültet.

Andrej Szoldatov biztonsági szakértő az Eho Moszkvi rádiónak úgy nyilatkozott, hogy a harc olyan hirtelen kezdődött, hogy a különleges alakulatok katonái közül soknak a golyóálló mellényét sem volt ideje felvenni.

A különleges kiképzésben nem részesült, az észak-kaukázusi térségből Beszlanba vezényel sorkatonák túl közel voltak az iskolához, s közel engedték a sajtó képviselőit is, hogy ne érhesse a fölöttük állókat az a vád - mint 2002 őszén, a moszkvai Dubrovka utcai színházban történt túszejtés alatt -, hogy titkolóznak, s nem engedik, hogy a tömegtájékoztatás hűen beszámoljon az eseményekről.

Alekszandr Golc szerint Vlagyimir Putyinnak az a korábbi kijelentése is hozzájárulhatott a zűrzavarhoz, hogy az iskolát nem rohamozzák meg. Ezt a különleges alakulatok "Pihenj!" parancsként értelmezték, és felkészületlenül érte őket a helyzet hirtelen változása.

Nyugati elemzők az egyik legfőbb hibának azt tartják, hogy nem hangolták össze a különböző minisztériumok és az FSZB irányítása alatt álló egységek - a rendőrség, a hadsereg, a félkatonai és különleges erők - tevékenységét. Petter Stalenheim, a stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet munkatársa szerint jellemző Oroszországban, hogy egy adott területen belügyi csapatok és az FSZB fennhatósága alá tartozó erők is tevékenykednek, és alig van köztük egyeztetés.

"Valaminek történnie kell a csúcson, hogy ezeknek a szervezeteknek a tevékenységét jobban összehangolják, mert túl sok van belőlük, és anélkül működnek, hogy egymással egyeztetnének" - mondta Alexander Rahr, a német Külügyi Kapcsolatok Tanácsának munkatársa. Rahr szerint a hiba a rendszerben van, amelyet eddig elkerültek a reformok, ám Vlagyimir Putyin elnök bármilyen próbálkozását, hogy létrehozzon egy az említett szervezeteket felügyelő szuperhatóságot, odahaza és külföldön is a KGB, a szovjet idők titkosszolgálata újjáélesztésére tett kísérletként fogják értékelni.

Oroszországban nagy gondot okoz a hihetetlen korrupció is. Le lehet cserélni az FSZB vezetését, lehet más intézkedéseket hozni, hatásuk nem lesz az igazi, mivel a lázadók nemcsak fegyverekkel harcolnak. Oroszországba beszivárogva dollárral teli zsákokat visznek magukkal, és megvesznek minden útjukba kerülő rendőrt. Amíg ezen a szinten nem történik változás, addig Putyin azt reformál meg a csúcson, amit akar, intézkedéseinek nem lesz hatásuk az alsóbb szinteken - jelentette ki a német szakértő.